Kérem a tisztelt látogatókat, mellőzzék a növények fogdosását, ne adj’ isten tördelését, eltulajdonítását. Köszönettel, a Kertész – ez az egykor a bejáratnál kifüggesztett intelem akár a mottója is lehetne az idén fennállásának 250. évfordulóját ünneplő budapesti Füvészkertnek.

A pálmák birodalmában

Minden üvegházban dzsungelszerűek a viszonyok, hatalmas a pára és hőség, a nyári szünetben tartott foglalkozásokra érkezőket a szabad ég alatt még ennél is kimerítőbb klimatikus viszonyok fogadják, a forróság már-már sivatagi a VIII. kerület egykori bérpalotái közé ékelődött talpalatnyi zöldben. Vajon hogy viseli a főváros közepébe plántált egzotikus növényzet azt a hőszigetet, amely nyaranta egyre szélsőségesebb módon veszi körül?

A nyári szünidőben a vezetett gyerekprogramokra a nagyvárosban rekedt, unokákkal érkező nagyszülők és családanyák nehezen, de a Rumini-világban elmerülő ovisok, a kisiskolás korú gyerkőcök látszólag fittyet hánynak a 40 fok körüli hőségre. Kétségtelen, hogy egy-egy platán vagy mamutfenyő árnyékában picivel könnyebb elviselni a meleget, mint pár száz méterrel arrébb a flaszteron, de igazi enyhet semmi nem ad.

A botanikus kert megújítására a tervek folyamatosan készülnek. Fotó: Németh András Péter

Nehéz elképzelni, hogy a kert – a Pál utcai fiúk vörösingeseinek egykori játszóhelye – az 1800-as évek végén e mostaninál sokkal nagyobb területen helyezkedett el. Hihetetlen, de akkoriban a Külső-Józsefváros Budapest zöldövezetének számított. A Füvészkertet az Üllői út felől kőfal és nagy kapu védte, de a mai Korányi Sándor utcai oldalon fapalánk futott végig a szabadtéri játékoknak ideális terepéül szolgáló kert mellett. Aztán, ahogy terjeszkedett a város, vele együtt a kő birodalma, a kert összement, és egyre kijjebb szorult eredeti helyétől. Ám a kis harang, mellyel a zárórát jelezték, ma is megtalálható, mint ahogy a Bokáék emlegette őrház is – igaz, a Klinikák metrómegállóval szemben, a soksávos aszfalton hömpölygő forgalomban nem számít feltűnő jelenségnek.

Évente hatvanezren kíváncsiak a Füvészkertre. Fotó: Németh András Péter

Az ELTE Füvészkert helye és kiterjedése az elmúlt 250 évben ugyan időről időre változott, az alapvető funkciója viszont mindmáig megmaradt: az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozó botanikus kertben elsősorban kutatás és oktatás zajlik.

– A botanikus kert alapításától, 1771-től hozzávetőleg 150 éven keresztül a Füvészkert kutatási területe közül a legnagyobbnak maga a botanika tudománya számított, mely akkoriban felfele ívelő szakaszában volt, és nagyon népszerű tudománynak számított. Abban az időszakban rengeteg növény került be Európába a világ legegzotikusabb területeiről, illetve a Kárpát-medencei flóra leírása is ekkor történt meg.

A növények rendszerezésének a fénykora volt, az oktatás-kutatás funkciója viszont már akkor is jelentősnek mondható. Napjainkra, mintegy 50 éve előtérbe került a természetvédelem is. 1960 óta védett, fokozottan védett, illetve országos védelem alatt áll a Füvészkert területe, és azóta itt természetvédelmi tevékenység is folyik, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúllyal – mesél a kert életéről dr. Orlóci László igazgató.

Az ehető növényekről is tartanak előadásokat – mondja dr. Orlóci László igazgató. Fotó: Németh András Péter

A felvidéki Nagyszombat városában egyetemi oktatókertül, a gyógyító növények bemutatására szolgáló kertet főként orvosprofesszorok alapították. A Füvészkert Nagyszombatról először Budára, a Vérmező környékére, majd az egyetemmel együtt Pestre költözött. Ez a harmadik kert a mai Egyetem tér közelében működött, nagy gyűjteményének köszönhetően első fénykorának tekintik ezt az időszakot. A következő helyszín a mai Trefort-kert, amelyet a nagy pesti árvíz 1838-ban elmosott.

Az utolsó nagy költözés 1847-ben történt, József nádor közbenjárására az egyetem megvásárolhatta a mai területet: a Festetics-kastélyt egy szép parkkal, az akkor is nagy összegnek számító 80 000 forintért. Az eredeti 10 hektáros kert mára már csak 3 hektáron terül el, a Klinikák terjeszkedésének esett áldozatul a terület. A fogyatkozás ellenére mégis immár 175 éve működik az Illés utca közelében a kert.

– Ma már nem a város terjeszkedése a legnagyobb ellenfele a botanikus kertnek, a körülötte elterülő város és annak az összes, a klímaváltozás által fokozottan érvényes hatását szenvedi. A növények egyrészt a hőszigettel együtt járó melegtől szenvednek, másrészt, mivel a városok nem tudnak sem a téli, sem a nyári időszakban lehűlni, ezért sokkal alacsonyabb a légköri páratartalom – azaz a légköri aszály jelensége rendkívül súlyosan károsítja a növényeket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozó botanikus kertben elsősorban kutatás és oktatás zajlik. Fotó: Németh András Péter

Pici öröm az ürömben, hogy az urbánus környezetben a korábban magas légszennyezés mára jóval kisebb jelentőségű, a különböző környezetvédelmi intézkedések következtében csökkent a kipufogógázok mennyisége, az ipari tevékenység háttérbe szorult, és ez mind-mind a levegő javulását eredményezte, ami meglátszik a növényzeten – sorolja a klimatikus problémákat dr. Orlóci László.

A füvészkertek hagyományosan nem a közönség számára készültek. Elsősorban a hallgatók és az oktatók számára tartották fenn ezeket a gyűjteményes kerteket. Az utóbbi 20-25 évben azonban szélesre nyíltak a kertkapuk, és az addig néhány ezres látogatószámot sikerült több tízezresre emelni, aminek csupán annyi a titka, hogy van rá igény. Ezt az igényt az igazgató szerint úgy tudják kiszolgálni, hogy a kertnek mindig látogatható állapotban kell lennie, hogy közmegelégedés tárgya lehessen.

Másrészről pedig olyan programot kell tartani egy botanikus kertben, ami nem csak a szűkebb szakmai érdeklődésnek, de a szélesebb közönségnek is helyet ad. Ma már nem csak az üzemeltetésre és a növénygyűjtemény fenntartására korlátozódik a Füvészkert kollégáinak feladata, múzeumokhoz hasonlóan programok segítségével próbálják ezt a tevékenységet kiterjeszteni minél szélesebb körben. Valamit jól csinálhatnak, mert a kert mára turisztikai attrakcióvá vált.

Palántázhatnak a tanodában a gyermekek. Fotó: Németh András Péter

– Hát ide biztos nem jövök nyáron még egyszer. Csak tavasszal vagy ősszel lehet kibírni, ezt a hőséget én már rosszul viselem – fakadt ki az egyik nagymama joggal, miközben a kispadon verejtékezve néztük, hogyan palántáznak a Szamóca tanodában a gyerekek. A Füvészkert hátsó része, a FüFa tankert a gyerekprogramok számára fenntartott hely, épp egy a Mesehősök növényei programsorozathoz kapcsolódó mesés kertészkedés zajlik az ovis palántákkal. A közönségprogramok szervezője, Szakács-Nagy Zsuzsanna, miután minden kis pálma földbe került, a kert árnyas fái alatt terelgeti tovább a pihegő családokat.

– Természetesen felnőtteknek szóló tematikus szakvezetéseket is tartok. Kedvelt a Tevekaravánnal a kaktuszok földjén, illetve a húsevő vagy épp az ehető trópusi és vadnövényekről szóló előadásunk. A Covid előtt hatalmas volt az érdeklődés, igazi turisztikai attrakciónak számított a Füvészkert, a látogatók száma elérte a 60 ezret. Valószínűleg idén is hasonlóan sokan érkeznek.

A közönségnek programokat szervező Szakács-Nagy Zsuzsanna. Fotó: Németh András Péter

A látogatók számának emelkedésével párhuzamosan azonban nem javult a kert biztonságát szolgáló infrastruktúra. Nyár elején elloptak egy rendkívül értékes növényritkaságot. Az egyik ügyeletes alkalmazott az esti locsolásnál fedezte fel a kontyvirágfélék közé tartozó virág hűlt helyét.

– Korábban is előfordult már sajnos, hogy elsősorban kisebb méretű növényeknek, orchideáknak, kaktuszoknak lába kelt. A mostanihoz hasonlóan nagy méretű kontyvirágot azonban eddig nem loptak. Ez az eset azért lett nagyobb hír, mert egy olyan növényről van szó, amit már 30-40 éve nevelgettünk az üvegházban. Egyrészt maga a növény is ritkaságszámba megy, de főleg attól vált különlegessé, hogy ilyen magas kort tudott megélni növényházi körülmények közt. Sajnálatos, hogy valaki úgy gondolta, inkább a saját gyűjteményében szeretné látni. Egyébként az a sutasága a dolognak, hogy a tolvaj úgy tépte ki a növényt a talajából, hogy esélytelen a továbbélése. Így a saját gyűjteményét nem tudja bővíteni, és még a közgyűjteményt is megkárosította. Ez egyébként súlyos bűncselekmény – taglalja a történteket dr. Orlóci László.

– Egyrészt, mert nagy értékű természetvédelmi értékben okozott kár. Másrészről pedig azért, mert megfosztotta az emberek többségét ennek a növénynek a látványától, illetve a tanulmányozásától, ami pedig rendkívül önző hozzáállás. Mert ha még életben is marad, azt a növényt a nagyközönség már többet nem fogja látni, ez biztos. Az ELTE Füvészkertnek se anyagi, se egyéb lehetősége nincsen, hogy állandó és tartós biztonsági őrzést végezzen. A 19 teljes foglalkoztatottságú munkatárs nem képes minden pillanatban minden gyűjteménynél őrt állni.

A kertészeknek ismerniük szükséges a különleges növények igényeit is. Fotó: Németh András Péter

A botanikus kert megújítására a tervek folyamatosan készülnek. Egyrészt esedékes az önmagában is kultúr- és művészettörténeti attrakciónak számító kastélyépület rendbehozatala, ami vonzerő lehet a nagyközönség számára is, hiszen jól kiegészítené a kerti tevékenységet. A munkálatok váratnak magukra, még akkor is, ha az egykori Festetics-kastély bekerült a Várak, kastélyok programba – a főváros szívében megbúvó kis kastély újjászületésére anyagi fedezet valószínűleg az elkövetkezendő néhány évben nem nagyon lesz.

Még szerencse, hogy a pálmák nem nőnek az égig – legfeljebb a 21 méter magas Pálmaház tetején kandikálnának ki. De az már egy másik történet lenne.

Hozzászólások

Friss cikkek

Van is fürdő meg nincs is
Törekvő tervek
Ne akarjuk megúszni!
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
2022.09.30.
Templomrombolók kora
Tanultak és szülnének
Legszebb perceink
Az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft. együttműködik egy új kutatás érdekében
Látásmódok találkozása
Hogyan lehet csatlakozni a Mediaworks Tehetséggondozó Programjához?
Újabb kurzust indít a Mediaworks Tehetséggondozó Program
2022.09.23.
Lúdas Matyi – fóliában
A Gymnema Sylvestre 6 lenyűgöző egészségügyi előnye
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.