A túl sok fény is okozhat (lelki) problémát...

– Gyerekkoromban mindig vártam a nyarakat, elutaztam a nagymamámhoz meg különféle táborokba. Aztán 17 éves korom után észrevettem, hogy a szervezetem kezd nemet mondani a nyárra. Éjjelente nem bírtam aludni, csak hánykolódtam, folyt rólam a víz, ezért nappal iszonyatosan fáradt és ingerlékeny voltam. Zavart a meleg, az erős fény, a napsütés. Belekerültem egy ördögi spirálba, és ez a mai napig így van. Évek óta már kifejezetten rettegek a nyártól.

A fővárosban élek, levegőtlen és büdös tömegközlekedési eszközökön utazom, az utcák helyenként mocskosak, ez is rátesz egy lapáttal a nyomasztó közérzetemhez. Lehet, hogy nyafogásnak tűnik, de nekem sokkal egyszerűbb ősszel vagy télen öltözködni, mint nyáron. Millió dologra kell odafigyelni: a melltartó pántja ne lógjon ki a ruhából, ami nem mindegy, milyen színű és milyen anyagból készül, mert az izzadságfolt meglátszik rajta, az ember lába mindig legyen makulátlan a szandálban, hajmosás naponta.

Nyelvtanárként dolgozom, nyáron kevesebb a munkám, kiesek a megszokott ritmusból. Szeptember végén kezd visszatérni az életörömöm és az erőm, imádom az esős őszi napokat, a szűrt fényeket – avat be a 48 éves Anikó, hogy mit jelent számára a nyári depresszió.

Az emberek többsége ezt nem is érti, hiszen alig várjuk, hogy hosszabbodjanak a nappalok, végre nyár legyen, egy szál ruhában grasszálhassunk a szabadban, strandra menjünk. Általában sokkal energikusabbak vagyunk és jobb a közérzetünk a meleg hónapokban, mint általában. A téli depresszióról sokat hallhatunk, olvashatunk, miközben a nyáriról szinte alig, pedig dr. Norman Rosenthal amerikai pszichiáter már három évtizeddel ezelőtt azonosította a szezonális depresszió tüneteit.

A szakértők a téli depressziót a fényhiánnyal hozzák összefüggésbe, s úgy gondolják, hogy a nyári depresszió oka is a fény lehet, mivel a sok fény hasonló kémiai változásokat okozhat az agyban, mint a kevés.

A napfény állandó jelenléte ingadozást válthat ki a test melatonin- és szerotoninszintjében, amelyek befolyásolhatják a mentális egészséget. Emellett a hosszabb napok és a nyári szabadságok kiszámíthatatlanná teszik a mindennapos időbeosztást, ami az időjárással karöltve megbolygatja az emberi szervezet biológiai óráját – állítja egy kutatás kapcsán dr. Arpit Aggarwal, a Missouri Egyetem pszichiátere. A nyári letargiához hozzájárulhat a FOMO jelensége: a „fear of missing out” magyarul azt jelenti, hogy „félelem a kimaradástól”.

A nyári szezonális depresszió leggyakoribb tünetei: szomorúság, ingerlékenység, étvágytalanság, fogyás, álmatlanság, zaklatottság, szélsőséges esetben öngyilkossági gondolatok. A szezonális depresszió több nőt érint, mint férfit.

Karácsony környékén fokozottan előtérbe kerülnek az idealizált családra, a meghittségre és a boldogságra vonatkozó ingerek, melynek fényében hajlamosak vagyunk a saját életünket rosszabbnak látni. Ez az érzés erőteljesen megjelenik nyáron is, amikor úgy érezhetjük, hogy mindenki más szórakozik és nyaral, csak mi nem.

A nyári letargia – ami a szezonális depresszióban szenvedők egytizedét érinti – befolyásolja a mindennapi életet. Hasonlóképpen komolyan kell venni, mint a depresszió többi fajtáját, hiszen ugyanúgy problémákat okozhat a munkában vagy az emberi kapcsolatokban. A csökkenő motiváció és az energiahiány pedig megnehezítheti a mindennapokat.