Ismét jelentőset léphet előre a történettudomány: azonosították két Árpád-házi király csontmaradványait. Arcrekonstrukciók segítségével megismerhetjük, hogyan néztek ki egykori uralkodóink. Továbbá új eredmények születtek a Hunyadiak származásával kapcsolatosan.

Dinasztiák nyomában

Két Árpád-házi személyt azonosítottak a székesfehérvári osszá­riumból vett mintákból a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is – jelentette be nemrég Kásler Miklós miniszter. A mindezekről szó­ló tudományos publikációk jelenleg lektorálás alatt állnak, megjelenésük a következő hónapokban várható.

A székesfehérvári osszárium kutatásának előzménye az volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát. Így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szent László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.

A Magyarságkutató Intézet laborjában kiépítették a jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amellyel teljes örökítő­anyag-sorrendet tudnak leolvasni akár 2000 éves csontmaradványokból is. Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat.

Jó ütemben folynak a királyi maradványok archeogenetikai kutatásai. Fotó: Vasvári Tamás, MTI

Hogyan néztek ki?

A székesfehérvári osszáriumban mintegy 900 személy maradványait tárták fel, közülük 204 minta teljes örökítőanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig jelenleg zajlik. A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák feleségeiket, rokonaikat, valamint a vegyes házi királyokat is. A munka későbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhető mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is.

A Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen lehetett „közelebb jutni” a családhoz: Corvin János és leszármazottai Lepoglavában őrzött csontjainak vizsgálatával. Ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetők lesznek. Az intézmény laborjának korszerű berendezéseivel a csontok azonosításán túl nagy pontosságú arcrekonstrukciók megalkotása is lehetséges lesz.

Oláh? Román? Római?

Az említett eredményeknek köszönhetően közelebb kerülhetünk az igazsághoz, a Hunyadiak származásának kérdése ugyanis a mai napig heves vitákat vált ki. Vegyük számba a legnépszerűbb elméleteket!

A császári származást vagy éppen a lejáratást hivatott szolgálni az a mendemonda, amely szerint a női nemért egyébként is rajongó Luxemburgi Zsigmond Erdélyben járva egy oláh kenéz feleségével hált, és ennek következményeként jött világra Hunyadi János. A monda valóságalapját gyengíti, hogy a leírások alapján semmilyen külső hasonlóságot nem lehetett felfedezni Zsigmond és Hunyadi között, másrészt Hunyadi igazi felemelkedése nem Zsigmond, hanem Habsburg Albert és különösen Jagelló Ulászló alatt történt. Noha a Zsigmond-legenda már a középkorban elterjedt a Kárpát-medencében, azon­ban igazi bizonyíték a mai napig nincs rá.

Hunyadi szerb származása hasonló történeten alapul: e szerint Lazarevics István szerb despota és egy szebeni magyar lány törvénytelen gyermeke lett volna. Jankó Szibinyáni vagy Szebeni Jankó rác származását azonban a szerb népköltészeten kívül semmi sem igazolja.

A Mátyás király humanista történetírói által terjesztett elmélet alapján a Hunyadiak az ősi római Corvinusoktól származtak, akik pedig egyenesen Jupiter főistentől. Az igen előkelő származási elméletnek nincs sok köze a valósághoz. Noha törvénytelen fiát Corvin Jánosnak nevezték, maga Mátyás sohasem használta a Corvin nevet. Számtalan történet kering még a Hunyadiak eredetéről, magyar, itáliai, bolgár vagy éppen lengyel felmenőikről.

A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajójában látható Hunyadi János síremléke, mellette még két családtagé. Fotó: Kállai Márton

Amit biztosan tudunk

Hunyadi János édesapja, Vajk a Kárpátokon túli Havasalföldön látta meg a napvilágot, majd családjával áttelepedett Erdélybe. Egy 1409-es oklevél bizonyítja, hogy katonai szolgálataiért kapta meg Hunyad birtokát örök tulajdonul. Ahogyan a család számos tagját megemlítik az oklevélben, úgy Vajk apját, Serbét is, valamint Vajk fiát is, a mindössze néhány esztendős Jánost.

A román történetírás természetesen biztos a havasalföldi Hunyadiak román eredetében, és nem kívánnak azzal foglalkozni, hogy a Vajk név nem éppen román hangzású, és azzal sem, hogy nem sokkal korábban nemhogy Erdélyben, de még Havas­alföldön sem éltek oláhok. A XIV–XV. századi havasalföldi nemesség tagjai döntően az ott maradt kunokból, besenyőkből, úzokból és tatárokból kerültek ki. Vajk ez alapján sokkal inkább volt egy kun kenéz fia, mint egy oláh bojáré. Sőt, az sem kizárható, hogy rokonságban álltak a havasalföldi uralkodói családdal, a Basarab dinasztiával.

Hunyadi János anyai származása úgyszintén bizonytalan. A köztudatban a Szörényi bánság területéről származó Morzsinai Erzsébet él, ám az írott források szerint a Morzsinai család itt csak a XVI. században jelent meg. Mint láthatjuk, rengeteg a kérdőjel a Hunyadiak származását illetően, de apai ágon a kun származás tűnik a legvalószínűbbnek. Kíváncsian várjuk, mit támasztanak alá az új kutatási eredmények.

Nem hibázhatunk a megnevezéssel

Árpád-ház? Turul-nemzetség? Szent királyok nemzetsége? Melyik a helyes megnevezés a 895 és 1301 között uralkodott dinasztiára? Mindegyik.
Kézai Simon a XIII. században írt krónikájában a Turul-nemzetség kifejezést használta. A magyar uralkodók ugyanakkor a XII. században már a szentté avatott I. István és I. László király, valamint Imre herceg után a szent királyok nemzetsége tagjainak tartották magukat. A ma leginkább elterjedt elnevezés – az Árpád-ház – „csak” a XVIII. században kezdett elterjedni. Ugyan Álmos volt az első nagyfejedelem, de minden bizonnyal az elnevezésben azért szerepel Árpád, mert ő vitte sikerre a 895. évi honfoglalást.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.