Egy félresiklott élet a biatorbágyi tragédia hátterében

A biatorbágyi viaduktról a mélybe zuhant a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat mozdonya és első hat kocsija 1931. szeptember 13-án éjjel, éjfél után néhány perccel. A 26 méter magasból leforduló vagonokban 22 ember meghalt, 17 pedig súlyosan megsebesült. Ezúttal a 90 évvel ezelőtti események hátterét járjuk körül.

LakóhelyemMarle Tamás2021. 09. 17. péntek2021. 09. 17.
Egy félresiklott élet a biatorbágyi tragédia hátterében

Az egykori vizsgálat kiderítette, hogy merénylet történt: a völgyhíd előtt robbantóaknát helyeztek el a sínen, amely a második-harmadik kocsi alatt robbant fel. A helyszínen az alábbi levelet találták meg a rendőrök:

„Munkások! Nincs jogotok, hát majd mi kierőszakoljuk a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi társaink mindenhol otthon vannak. Nincs munkaalkalom, hát majd mi csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek, a benzin nem fogy el. (A for­dító)”

Magyarországon egyébként is feszült légkör uralkodott ekkor, alig egy hónapja mondott le a tíz évig miniszterelnöki pozíciót betöltő Bethlen István, aki emelkedő pályára állította az országot Trianon után. A világgazdasági válság ismét mélybe taszította hazánkat. A gyanú a levél miatt hamar a kommunistákra terelődött, és a Moszkvában élő Leipnik Márton kommunista műszerészt vádolták először az esettel, továbbá a kormány statáriumot rendelt el, hogy leszámoljon a kommunistákkal.

Az utasok biztonságáért

Egy papucskészítő fiaként 1892-ben látta meg a napvilágot Csantavéren Matuska Szilveszter. Ugyan édesanyja papnak szánta, nehezen vette az akadályokat az iskolában, és végül kántortanító lett belőle. Később önként jelentkezett a honvédségbe, és végigharcolta az első világháborút. Megfordult a szerb és az orosz fronton is, majd több kitüntetéssel szerelt le főhadnagyként. Matuska Szilveszter. Fotó: Wikipedia A háború után hazatért a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolt szülőfalujába, megnősült és tanítóként dolgozott. De igen nagy lábon élt, ezért kereskedni kezdett. Többek között só, petróleum és festék beszerzésével, eladásával foglalkozott. 1922-ben már Mezőtúron vásárolt birtokot, majd az ingatlanüzletbe vetette bele magát: Budapesten és Bécsben vett házakat. Eközben tőzsdézett, borral és szénnel is kereskedett. Egy idő után azonban lehanyatlott csillaga, és 1930-ra tönkrement. Különböző találmányokkal próbált kievickélni nehéz anyagi helyzetéből. Ezek közül különösen érdekes az a jelzőkészülék, amely arra szolgált, hogy a mozdonyvezetőt a vasúti pályán fekvő akadályra figyelmeztesse. Vagyis Matuska Szilveszterhez egy olyan találmány is fűződik, amely a biztonságosabb vasúti közlekedést szolgálta! Találmányaival ugyanakkor hiába házalt. Egyes feltételezések szerint kudarcos élete miatt megbomlott elméje késztette a merényletsorozatra.

Néhány héttel később a rendőrség négy, egymástól független bejelentést kapott a helyszínen bekötözve feltűnő, zavarosan viselkedő Matuska Szilveszter (kis kép) 39 éves bécsi gyárosról, akiről az is bebizonyosodott, induláskor nem volt az utasok között. A bécsi rendőrség magyar megkeresésre október 10-én őrizetbe vette Matuskát, s kiderült, robbanóanyagot, vascsöveket, gyújtózsinórt vett. Zavaros magyarázatok után Matuska végül beismerő vallomást tett, elismerve két ausztriai és egy németországi merényletet is.

Matuska első pere Bécsben zajlott le 1932 júniusában. Elmebeteget játszott, egy új világvallásról zagyvált, és amikor a motivációjáról kérdezték, azt mondta, hogy egy bizonyos Leó sugalmazta számára a vonat felrobbantását. A törvényszék ugyan megállapította, hogy pszichésen súlyos beteg, de felelősségre vonhatónak minősítették, és hat év börtönre ítéték.

Noha Magyarországon ezt követően halálra ítélték, de a halálbüntetést nem ismerő Ausztria csak úgy adta ki, hogy az ott adhatónál súlyosabb büntetést nem kaphat, így az ítéletet Horthy Miklós kormányzó kegyelemből életfogytiglanra enyhítette.

 

Egy értelmes elmebeteg

Márai Sándor, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső is tudósított a Matuska-perről; legutóbbi cikkéből idézünk, amely a Pesti Hírlap 1934. november 7-i számában jelent meg: „Itt áll, kifogástalanul vasalt sötétkék nadrágjában, melyet folytonosan emelget a bokájáig és a térdéig is, hogy »legyen mibe fogózni« ebben az űrben, ebben a kimondhatatlan zűrzavarban, ebben a semmiben. Lakkcipő van rajta. Feszeng, tipeg. Arca hamuszürke, homloka zöldes a börtönlevegőtől. Szeme hideglelősen lobog. Hüvelykujjaival kétségbeesett tornagyakorlatot végez, s attól lehet tartani, hogy kificamítja őket. Ajkai folyton mozognak. Két kezét összetéve imádkozik. A földig hajol. Iszonyú indulatait alázatba burkolja. Most egyszerre talpraesett, tréfás, meghökkentő válaszokat ad, s kötekedő, szinte szemtelen. […] Értelmes elmebeteg. Ebben pedig nincs semmi ellentmondás. Van neki esze. Az esze egyik fele remekül működik. A másik fele azonban már nem. Ezért mondják az őrültre, hogy féleszű.”

Huszonkét ember életét követelte a biatorbágyi rémnek tulajdonított robbantás. Fotó: Becker György, Fortepan

Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska a váci fegyházban raboskodott. A rács mögött találmányainak tökéletesítésén dolgozott, képeket festett, és „propaganda-forgatókönyveket” írt, amelyek betekintést engednek beteges lelkivilágába, feltűnési vágya által mozgatott zavaros, de kimunkált gondolataiba. 1944 novemberében, amikor a szovjet csapatok bevonultak Vácra, a zűrzavarban kiszabadult és eltűnt.

A legrégibb magyar terroristaként is számon tartott Matuska életével kapcsolatosan több kérdésre sincs válaszunk a mai napig, eltűnéséről is több verziót ismerünk. Az egykori börtönparancsnok, Verőczei Béla elmondása alapján a Vácot elhagyó szovjet csapatokkal ment el, majd Jugoszláviába tért szülőfalujába, és az akkori magyarellenes vérengzések áldozata lett.

Más történet szerint az oroszok bevonulásakor szabadult, majd fejfájás miatt bement az egyik váci gyógyszertárba. Miközben kiszolgálták, ekképpen mutatkozott be az éppen szintén ott lévő váci püspöknek, Péteri Józsefnek: „Matuska Szilveszter vagyok, a biatorbágyi rém.” És többé nem látták Vácott.

Volt, aki látta aztán Koreában, mások őt vádolták később egy svédországi vasúti merénylettel. Biztosat azonban nem tudunk, a „biatorbágyi rémnek” a mai napig nem akadtak a nyomára.

Megválaszolatlan kérdések

Noha a helyszínen megtalált levél alapján joggal következtethet bárki kommunista elkövetőre, Matuska Szilveszternek sem a kommunistákhoz, sem más párthoz nem volt semmiféle kötődése. Ráadásul következetesen azt állította, hogy ő az egyedüli elkövető. A kommunizmus évtizedeiben azt az elméletet állították fel, hogy Horthyék bízták meg Matuskát, hogy a merénylet után leszámolhassanak végre az egyébként is illegalitásba kényszerített kommunistákkal, ám erre sincs semmiféle bizonyíték. Szintén megválaszolatlan kérdés a mai napig, hogy erre a járatra miért nem árultak első osztályú jegyeket. Továbbá hogyan boldogulhatott egyedül Matuska a két méter magas pokolgéppel?

 

Ezek is érdekelhetnek