Miközben napról napra rekordot dönt az új koronavírus-fertőzöttek száma hazánkban, a „vírusszkeptikusok” fennen hirdetik, hogy a járványveszély csupán hisztéria, a Covid–19 betegség nem veszélyesebb az influenzánál, sőt maszkellenes tüntetést is szerveztek.

Észérvekkel a vírustagadással szemben

– A demokrácia lehetőséget nyújt az embereknek, hogy szabadon kinyilvánítsák a véleményüket, összejöveteleket szervezzenek. A hatóság nem képes eldönteni, hogy a „tan”, aminek a nevében a tüntetést szervezik, tudományosan megalapozott-e vagy sem. Tehát az emberek józan eszére kell apellálni, és bízni abban, hogy kritikusan kezelik a nyilvánvaló ostobaságokat.

– Nemrég Budapesten nemzetközi orvoskonferenciát tartottak, ami után közleményt adtak ki: „Magyarországon, a járványtani kritériumokat figyelembe véve, eddig járvány nem volt és nem is várható.”

– Az orvosi kamara elhatárolódik azoktól az orvosoktól, akik tudománytalan tanokat, összeesküvés-elméleteket hirdetnek a járvánnyal kapcsolatban, és hisztériának állítják be a védekezést. Meghívtak Budapestre néhány olyan embert, akik ismertek koronavírus-ellenes nézeteikről. A Normális Élethez Ragaszkodók csoport vezetői egy-egy természetgyógyász, ortopéd szakorvos és gyógyszerész. Melyik közülük a járványügyi szakember?

Vajon nem hördülne-e fel a szakma, ha én, aki megelőző orvostannal, járványtannal foglalkozom, ortopédiai kongresszust hívnék össze, és a térdízületi problémák kezelési módozatairól osztanám az észt? Az említettek viszont veszik maguknak a bátorságot, hogy megmondják, van-e járvány vagy nincs.

A járvány definíciója egyébként tökéletesen ráillik a jelenlegi helyzetre: egy területen a korábbinál nagyobb esetszámú előfordulást, halmozódást észlelünk. Korábban egyáltalán nem találkoztunk a Covid–19-cel, most pedig ezres nagyságrendben. A közösségi médiában bődületesen ostoba videók terjednek, amelyekben szuggesztíven sulykolják a képtelenségeket. Sajnos nem áll velük szemben jól felépített kommunikáció, amely józan észérvekkel lesöpörné e hangadókat.

– A kommunikációt a vírustagadók is gyengének tartják, a járványügyi intézkedéseket pedig következetlennek.

– Tavasszal még nem ismertük a vírust, akkor mindenképpen indokolt volt az elzárkózás, a járvány első hulláma példásan kicsi is lett. Bár jelenleg tizenötször akkora az esetszám, mint amikor a kijárási korlátozásokat bevezették, nem lehet az országot bezárni, gazdaságilag a padlóra kerülnénk. Nehéz döntések ezek, ezért is akad némi következetlenség, mint például az utazási korlátozásokkal kapcsolatban: a kormány szigorú intézkedéseket hozott, ám bizonyos országokból mégiscsak jöhetnek beutazók. Az ilyen kivételeket jól kihasználják a járványtagadók.

– Nézzünk néhány további állítást. Valaki azt írja a Facebookon: „A normál influenzajárvány idején sokkal többen betegszenek és halnak meg, és rákban is több mint 300 ember hal meg naponta”.

– Az USA-ban egy szokásos influenzajárványban évente 30–50 millióan betegszenek és nagyjából 30 ezren halnak meg, míg a koronavírus-járvány következtében eddig 190 ezer haláleset történt. Magyarországon ez idáig a koronavírus kétségtelenül kevesebb halálesetet okozott, mint egy szokásos szezonális influenzajárvány. Egye­lőre azonban csak a járvány első hullámán vagyunk túl, még nem tartunk ott, hogy az adatokat összehasonlíthatnánk.

Ráadásul tavasszal lezárt az ország, nyilván sokkal kevesebben betegedtek meg a koronavírustól – miként az inf­luenzától is –, mint a drasztikus védelmi intézkedések nélkül. Még nem tudni, hogy a második hullám mit hoz. A rákhalálozással való összehasonlítás teljesen félrevezető: egy fertőző betegséggel szemben rövid távon is tudunk védekezni, a rák ellen sajnos nem. És ha a koronavírussal szemben nem lépünk fel hatékonyan, akkor félő, hogy a Covid–19 betegségtől is sokan halnak majd meg.

Kiss István professzor szerint a járvány második hullámát sokan nem veszik elég komolyan. Fotó: Családi archívum

– Mondják, hogy a védekezés egyik „fegyverét”, az alkoholos géleket nem szabadna huzamosabb ideig használni, mert így eltávolítjuk szervezetünk első, természetes immungátját.

– A folyamatos kézfertőtlenítés valóban oldja a bőr lipidrétegét, de ez inkább akkor lényeges, ha valakinek a foglalkozásából adódóan nagyon sokszor kell fertőtlenítenie a kezét. Egyébként felhívom a figyelmet: az alapos szappanos kézmosás ugyanolyan hatékony és sokkal kíméletesebb, mint a fertőtlenítés!

– Fontos lenne nyilvánosságra hozni azt is, hogy a fertőzöttekből ténylegesen hány betegnek romlik le az állapota a lázas, ágyban fekvő szintre. Nem elég a kórházi kezelésre szorulók számát tudni, mert sokan otthon, karanténban szenvedik végig a betegséget. E számok ismeretében a lakosság talán felfogná, mire miért van szükség, és kevésbé terjednének a bagatellizáló szólamok – vélik a kommentelők.

– Jóval több hivatalos tényt, számot kellene közölni a járvány terjedéséről, területi megoszlásáról, a betegség súlyosságáról. Hiteles információk hiányában viszont azt gondolhatjuk, hogy a járványtagadók „tudnak valamit”, amit mi nem, így az igazság könnyen keveredik a fals üzenetekkel.

– Egyesek azt állítják, most azért találnak több fertőzöttet, mert többet is tesztelnek.

– Ebben is van igazság, de nem úgy, ahogy ezt állítják. Hiszen kiket is tesztelnek elsősorban? A fertőzöttek kontaktjait. Miért tesztelnek többet? Mert több a pozitív koronavírusos eset, és így több a kontakt is. S nyilvánvaló: ha a fertőzöttek kontaktjait teszteljük, akkor közöttük is jó eséllyel találunk vírushordozókat.

– Nézzünk egy újabb facebookos bejegyzést: „Semmivel nem tudják igazolni, hogy a most talált fertőzöttek újonnan fertőződtek, nem pedig már régóta tünetmentesen bennük van a vírus. Ezt igazolja az is, hogy a ténylegesen megbetegedettek, a kórházban kezeltek száma alig változott.”

– Tény, hogy a kórházban kezeltek és a halálozások száma egyelőre nem sokat emelkedett, csakhogy augusztus végén az új betegek átlagéletkora 32,5 év volt, míg tavasszal 64 év fölött járt egy picivel. Általában a fiatalabbak jobban átvészelik a kórt, tünetmentesen vagy igen enyhe tünetekkel megy át rajtuk, s ha kórházba kerülnek, akkor is csak rövid időre.

Az időseket – akiknél már nagyobb eséllyel állnak fenn a krónikus betegségek, amelyektől amúgy is gyengébbek és esendőbbek – hamarabb ledönti a lábukról a vírus, és a halálesetek is elsősorban közülük kerülnek ki. Járványtani szempontból tehát teljesen más a mai helyzet, mint az első hullám idején. A fiatalokról azonban könnyen továbbterjed a vírus a korosabb generációkra, ezért félő, hogy a megbetegedések, sőt a halálozások száma is törvényszerűen emelkedni fog.

– A járványtagadók úgy vélik, „a maszkviselés fokozza az emberek pánikérzetét, emeli a depresszió és a szorongás szintjét, az öngyilkossági késztetéseket, rontja a súlyos, krónikus betegek állapotát”.

– Elképzelhető, hogy tízezer ember közül egy nem képes elviselni a maszkot, mert valamilyen fóbiája vagy pánikbetegsége van. Maszkot viselni nyilván senkinek nem kényelmes, de egy egészséges embernek lényeges problémát nem okoz. Ám a súlyos, krónikus betegek, akiknek az egészségi állapotán állítólag rontana a maszkviselés, többnyire nem járkálnak az utcán, jobbára fel sem tudnak kelni az ágyból. Vajon a járványtagadók hány, a maszkviselés miatt elkövetett öngyilkossági esetet tudnának felsorolni?

– A jövő év elejére talán elkészül a vakcina. Ahhoz, hogy egy társadalom védett legyen, a népességnek milyen arányban kellene beoltatnia magát?

– A nyájimmunitás kialakulásához a lakosság 60-70 százalékos átoltottságára lenne szükség. A nyáj­immunitás azt jelenti: ha nagyon sok védett ember él egy populációban, akkor ők megvédik azokat is, akiknek nincs immunitásuk, mert ha jön egy fertőzött, jobbára immunisokkal találkozik, tehát nem tud kit tovább fertőzni, mert igen kicsi a valószínűsége annak, hogy pont egy nem immunis emberrel találkozzon.

Lomb Kató, a 16 nyelven beszélő tolmács mondta, hogy a nyelv olyan dolog, amit rosszul is érdemes tudni, mert bármilyen keveset és gyengén is beszélek, képes vagyok az adott nyelven értő emberekkel kommunikálni. Így van ez az átoltottsággal is. Ha nem is érjük el azt a szintet, hogy mindenki be legyen oltva, az is eredmény, hogy az oltott embereket megvédjük, és ha az oltatlanok körében mégis kitör a járvány, az máris kisebb lesz, mert sokkal kevesebb a fogékonyak száma.

Tehát ha lesz védőoltás, függetlenül attól, hogy nem érjük el a nyájimmunitás kialakulásához szükséges szintet, akkor is nagyon sokat tettünk a népesség érdekében. Akik beoltatják magukat, a saját és a családjuk egészsége érdekében helyesen döntenek.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.