A kert megalkotása téralakító tevékenység, miként az építészet is. Az építész holt anyagokkal a házban a falak által határolt funkcionális tereket alakít ki. A kertben viszont élő, fejlődő anyagokból, azaz a növényekből formáljuk az emberi tartózkodásra alkalmas teret.

Kertkialakítás, de hogyan: 1. rész. Átgondolás, tervezés

A kert funkciói

A kerteknek is vannak különböző funkciói, amiket el kell látnia. A pihenőhelyeknél, amennyiben vendégeket is kívánunk fogadni, személyenként egy-két négyzetméterrel számoljunk a burkolt felület kialakításakor. A lakóépülettől belátható távolságban kell elhelyezni a gyerekek játszóhelyét, amit nem feltétlenül szükséges eldugni vagy takarni. Azonban fontos, hogy a játszóhely a tűző naptól védve, a fák árnyékában legyen elhelyezve.

A szalonnasütőt célszerűbb egy távolabbi helyen kialakítani, de ne túl messze a konyhától. A kerti napozóhely, a labdajátékok számára is biztosítsunk elegendő helyet. Ezeket a különböző funkciójú kertrészeket néhány növénnyel, cserjecsoporttal meghittebbé tehetjük, el is különíthetjük, de ezzel ne szabdaljuk fel zárt terekké. Az egyes területek a kert egész terének a szerves részei.

Téralakítás

A kert – mint tartózkodási hely – térbeli kialakításakor alapelv, hogy a növények elhelyezése homorú, azaz középen alacsonyabbak, a szélei felé pedig magasabbak legyenek. Az otthonosság, a védettség érzését nem a kerítés, hanem a fákból, cserjékből alkotott térfal fogja megadni, azonban kár lenne megfosztani magunkat a kilátástól, s a szomszéd kert egyes részeinek a látványa is előnyösen növeli a kerti térélményünket.

Ez azt jelenti, hogy a magasabb növények a kert szélére kerüljenek, az eléjük ültetett alacsonyabbak így nem fogják takarni őket. A kert közepén kialakítandó legalacsonyabb gyepfelületet virág- és cserjefoltokkal lehet megbontani. Ezek a téralakítási alapelvek egyúttal a praktikusságé is: az egybefüggően kialakított területet tudjuk a legkevesebb munkával fenntartani.

Felszínalakítás

A felszínalakítás, azaz a tereprendezés sokak szerint nélkülözhetetlen munka, azonban a kertünk akkor lesz harmonikus, a tájba jól illeszkedő, ha kevés erőszakos beavatkozást végzünk. Sokszor az enyhe lejtő kellemesebb a szemnek, mint a vízszintes sík. A ház és a kert kapcsolatát a teraszok kialakításával valósíthatjuk meg. Minél nagyobb egybefüggő sík felszínt tudunk létrehozni, az annál használhatóbb lesz.

Azonban a vízzel szembeni óvatosság jegyében sokszor abba a hibába eshetünk, hogy a házunk padlószintjét túl magasra emeljük a kert talajszintjéhez képest. Ezzel a ház és a kert kapcsolatát vennénk el, ami a kertes házban a legtöbbet ér! A kert és a lakás sem az egyikből, sem a másikból nem ad közös térélményt a használatukban, és élvezetükben sem egészíti ki egymást.

A szakszerű terepalakítás és a lelkiismeretes szigetelés mellett elég, ha az épület padlószintje 15-20 cm-rel emelkedik a kert talajszintje fölé. Különösen fontos ez a ház kertre nyíló kijárata környezetében. A magas teraszra ugyanis rossz a rálátás, ezzel sokat elvesz a kert értékéből.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.