Kutyaposta – Tanulás és kiképzés

A kutyások számára nem újdonság, hogy négylábú barátunk szereti, ha foglalkoznak vele, lett légyen szó akár sétálásról, akár labdázásról, akár komolyabb tanulásról, munkáról. Most az ELTE Etológia Tanszékének kutatói bebizonyították, hogy bármilyen (ki)képzés kedvezően hat a kutya önállóságára, a „tanult” kutyák sikeresebben oldják meg feladataikat, mint képzetlen társaik.

Korábban sokan azt gondolták, hogy a kutyák „elbutultak” a háziasítás során, hiszen a szelíd farkasok kitartóbbak, sikeresebbek voltak a táplálékszerzési feladatokban. A legtöbb kutya ilyen helyzetben nem a feladat megoldásával foglalkozott, hanem a gazdájára nézegetett, mintha segítséget várna tőle. Azóta persze kiderült, hogy a kutyák nem butábbak a farkasoknál, csak másféle stratégiát alkalmaznak. Az ELTE etológusai arra voltak kíváncsiak, hogy képzetlen és a különböző feladatokra kiképzett kutyák feladatmegoldása miben tér el egymástól.

Kiderült, hogy a legjobban teljesítő kutyák a segítő és a terápiás négylábúak között találhatók. Mivel ők a mindennapokban különféle helyekre kísérik a gazdáikat, rutinosan birkóznak meg az új feladatokkal, nyugodtabbak idegenek jelenlétében is. „A képzettség mellett a tapasztalatnak is fontos a szerepe – erősítette meg Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője.

– De az sem kizárható, hogy egy vizsgázott segítő vagy terápiás kutyának már veleszületetten vannak olyan kedvező tulajdonságai, amelyek sikeressé teszik a képzését, például merészebbek, tanulékonyabbak és irányíthatóbbak másoknál. Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy mennyivel önállóbban és kitartóbban állnak a feladatmegoldáshoz, mint akár a képzett családi kutyák.”

A teszt során a kutyák egy kereskedelmi forgalomban kapható ügyességi játékból szerezhettek meg jutalomfalatokat, összesen nyolcat. A kutyák eltérő taktikával álltak a feladathoz. Vagy maguk próbálták megoldani a problémát, vagy interakciót kerestek az emberrel. A segítő- és terápiás kutyák voltak a legsikeresebbek, átlagosan három jutalomfalatot szereztek meg, a képzetlenek viszont egyet sem.

És nem segített rajtuk szociális taktikájuk sem: hiába nézték a gazdájukat vagy a kísérletvezetőt, azok nem árulták el a megoldást. A legjobbak után az általános képzettséggel rendelkező – például az engedelmességi vagy az agility vizsgára felkészített – kutyák következtek, ők is sikeresebbek voltak képzetlen társaikkal szemben.

Azért azok se keseredjenek el, akiknek nincs „egyetemi végzettségű” kutyájuk, hiszen a legfőbb, szívet melengető kutyatulajdonságot – a mindent felülmúló szeretetet – mindannyian egyformán tudják és gyakorolják…