Nagykovácsi megtelt! – hirdették az őslakosok minden lehetséges fórumon, amikor kezdett egyre nagyobbá válni a forgalom a kifejezetten csendesnek mondott nagyközségben. A helyiek azonban elsősorban a fővárosból az agglomerációba kiköltözőkre gondolhattak, amikor felemelték szavukat, nem a turistákra, hiszen a település felé új bicikliút épül, mert az erdők továbbra is ide vonzzák a kirándulókat.

Megújuló vadászkastély vagy élhető település?

A Nagykovácsi Kastélyparkba hajtva az az érzése az embernek, hogy gépkocsi helyett inkább hintóval illenék ide érkeznie, ahogyan a régi birtokosok, vagyis a grófok, a Teleki és a Tisza család néhai előkelőségei. A kapun modern, automata sorompón jutunk át, de a kerítésen belül kétszintes, hófehér vadászkastély őrzi a parkot.

Egy romantikus festmény elevenedik meg a szemünk előtt. A teraszon lefátyolozott menyasszony sétál az örömapával, a fátyolt felemeli, hogy az arcát megfürdesse a napfényben. A kastély előtt baldachin áll az esküvői fényképezéshez egy dísztó partján, a tavacska mögött hosszan elnyúlik a pázsit, amelyet hatalmas fák árnya fest meg jobbról és balról.

A környezet persze nem volt mindig ilyen. A kastélyt 2,5 milliárd forintos állami támogatással az ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a Magyar Cserkészszövetség újította fel, ahogyan a közelében lévő melléképületeket is. Nem titkolt céljuk pedig az volt, hogy rendezvényeket, például esküvőket is lehessen tartani itt, miközben kiszolgálhatnak oktatási, lakhatási és turisztikai célokat is.

A fejlesztési elképzeléseket Szórád Előd projektvezető és Pólya Viktor szövetségi igazgató mutatja be a helyszínen. Először a kastély melletti egykori szolgálati lakásokat, majd a 2000-es években szállónak átalakított épületet nézzük meg, amely alapos felújításra szorul. A házfalak sok helyütt elszíneződtek, a koszorúgerendák mentén repedezik a vakolat. A szakértők szerint olyan mértékű beavatkozás kéne a felújításhoz, hogy kifizetődőbb lebontani a falakat és új házakat építeni a területre.

Folyamatosan egyeztetnek a helybéliekkel – mondja Szórád Előd projektvezető. Fotó: Németh András Péter

Ezért is született olyan elképzelés, hogy egy ötvenszobás hotelt húznának itt fel, korszerű szálláshelyekkel, ami egyszerre szolgálhatná a kirándulókat, az ide látogató diákokat, cserkészeket, családokat, de például az olyan alkalmi vendégsereget is, mint az éppen zajló esküvő násznépe. A nagyközségben ugyanis nincs elég szálláshely a vendégeknek.

A hotelben működő szolgáltatások eközben a helyiek számára is elérhetőek lennének, vacsorázhatnának például itt egy tóra néző étteremben, miközben a gyermekmedencét, a szaunát, a sószobát vagy akár a vendégszobákat is igénybe vehetnék – vázolja fel a fejlesztési víziókat Szórád Előd, mielőtt tovább sétálunk a fák között vezető úton a park másik vége felé.

Leromlott gazdasági épületek mellett vezet az utunk, ezeket kísérőink elmondása szerint mind felújítanák új, a turistákat is kiszolgáló funkciókkal. Az erdei út mellett, szétvágott kerítésdrótokon keresztül jutunk el a park egyik legfurcsább részére, a szolgálati lakások telkére. A kopott, egérszürke falú házak egyik erkélyén kiteregetett ruhák jelzik, hogy ma is laknak itt emberek.

A projektvezetőtől megtudjuk, hogy a három épületben valóban van nyolc szolgálati lakás, amelyek egy része még mindig lakott, pedig az állapotuk mostanra a végletekig leromlott, felújításuk gazdaságosan nem lehetséges. A tervek szerint ezeket az épületeket lebontanák, és új szolgálati házat húznának fel a helyükre, ahol szintén szolgálati lakásokat alakítanának ki.

Az elbontásra ítélt épületek egyike. Már régóta nem is használják. Fotó: Németh András Péter

A céljuk az, hogy a kastélypark üzemeltetői lakjanak itt, ezzel is csökkentve a községbe áramló ingázók számát. Az önkormányzatnak is lenne bérlőkijelölési joga ezekbe a lakásokba, például az oktatásban dolgozók kaphatnának itt lakhatást, hogy enyhítsék a helyi pedagógushiányt.

A park déli végéhez érve érjük el a kastélypark fejlesztésének egyik legvitatottabb pontját. Egy ősfákkal teli területet, ahová öt kisebb, egybefüggő épületet szeretne felépíteni a cserkészszövetség, méghozzá úgy, hogy egy kör alaprajzú turisztikai központot alakítanának ki, elhatárolva az erdő egy részét, és az itt csordogáló Ördögárok-patak egy szakaszát is. Az épületek földszintjének közösségi és turisztikai rendeltetése lenne, bringapont, fogadótér, kávézó, mosdók, cserkészterem, illetve előadóterem fogadná a vendégeket.

Az emeleten szintén szálláshelyeket, családi és turistaszállásokat alakítanának ki. Ehhez azonban fákat kell kivágni. Szórád Előd szerint a tervezésnél figyelembe vették a meglévő fákat, az épület megszakad vagy épp beljebb húzódik ott, ahol életerős fa nőtt az elmúlt évtizedekben. A tervezett fakivágások (amelyek egy része beteg egyedeket érint) nem jelentenek jelentős változást a környezetben, az egyed­számcsökkenést ráadásul visszapótolnák a jövő generációk számára.

A szép környezet a helybélieket is szolgálná. Fotó: Németh András Péter

A tervek megvalósulása esetén a fejlesztők szerint nem fog az eredetileg előírtnál több zöldfelület eltűnni, nem növekszik a beépítettség előírt mértéke, és nem lesz szükséges növelni a maximális épületmagasság értékén sem. Ezt nemrég megerősítette a Pest Megyei Kormányhivatal is, amely határozatot hozott arról, hogy a kastély fejlesztésének „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”.

Ezzel viszont nem ért egyet a helyi lakosok egy csoportja, akik online petíciót indítottak, hogy elérjék a bővítés leállítását. A tiltakozók elsősorban a nyugalmukat féltik a rendezvényektől, valamint a parkoló autók tömegétől.

– Megafejlesztést semmiképpen sem szeretnénk, mert Nagykovácsi kapujában ez elfogadhatatlan – nyilatkozta lapunknak Attila, az egyik helyi lakos, aki háromgyermekes apaként él a nagyközségben. Mint mondja, Nagykovácsi úgynevezett „zsáktelepülés”, a bejáratnál, vagyis az egyetlen főút elején elfogadhatatlannak tartják, hogy ötvenszobás szálloda létesüljön, hiszen ez legalább 50 autó parkolását és 100-150 ember érkezését jelentené folyamatosan.

Megjegyzi: nemrég tiltakozás volt egy áruház és a parkolója építése ellen is a nagyközségben, és ezer aláírás gyűlt össze, mégis megépült. Még egy ilyen eset szerinte igencsak felborzolná a kedélyeket.

Pólya Viktor szövetségi igazgató. Fotó: Németh András Péter

Károly, akinek a rokonságában pedagógusok is vannak, jó ötletnek tartja, hogy szolgálati lakásokat építsenek a tanároknak a kastélyparkban. Azt viszont nem érti, hogy ha már szállodát is akarnak létesíteni a beruházók, miért nem az összes általuk megépített szolgálati lakást ajánlják fel a helyieknek, akiknek el kell majd viselniük, hogy „nagy tömegű rendezvényeket” tartsanak Nagykovácsi szélén, és még fákat is kivágjanak.

Pólya Viktor igazgató azonban úgy véli, hogy a fejlesztés a helyieknek is jó lenne, hiszen előttük is nyitva állna a park. Az önkormányzattal többször is egyeztettek a tervekről, azokat látták a főépítészi iroda munkatársai, az illetékes szakbizottság és a polgármester is, aki előterjesztést is benyújtott a képviselő-testülethez a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítására.

A határozati javaslatban azt kérte, támogassák a Magyar Cserkészszövetség fejlesztéseit a Nagykovácsi Kastélyparkban, mert a rendezvényturizmus, a zarándok, és outdoor funkciók fejlesztése támogatható. A tes­tület el is fogadta a határozatot arról, hogy kezdeményezi a HÉSZ módosítását a korszerűsítés érdekében.

Az önkormányzattal együttműködési keretmegállapodást is kötöttek a HÉSZ módosításáért „cserébe”. Ebben pedig többek között azt vállalták, hogy ingyenesen megtarthatják a Varázskastély Fesztivált a parkban, kerékpárutat is építenek, illetve a megállapodás része volt a már említett bérlőkijelölési jog az új szolgálati lakások egy részében. Abban az eljárásban pedig, amelyben a Pest Megyei Kormányhivatal jóváhagyta az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányukat, a nagykovácsi jegyző is részt vett, a javaslatait pedig beépítették a tervekbe. Az önkormányzat viszont mindezek ellenére perelni kezdte a kormányhivatalt a döntése miatt.

A kastélyparkban éppen esküvőre készülnek – ez is állandó szolgáltatás lenne. Fotó: Németh András Péter

A képviselő-testületi határozatról szólva Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere a megkeresésünkre közölte: az együttműködési szándéka most is és eddig is maximálisan adott volt azzal együtt, hogy olyan fejlesztés valósulhat meg, ami a nagyková­csiak mindennapi életét pozitív irányba befolyásolja. A 2020. januári képviselő-testületi ülésen a Magyar Cserkészszövetség kérelme csak fejlesztési elképzelésekről szólt.

Az előterjesztés viszont sem építészeti, sem településrendezési tervet nem tartalmazott. A polgármester szerint az akkor beterjesztett anyag több ponton is lényegesen eltér a tavasszal megismert dokumentációktól, például az eredetiben matracszállás szerepelt és a meglévő panzióépület átépítése, bővítése, míg az elkészült tervek 50 szobás szállodát tartalmaznak étteremmel és konferenciateremmel.

Ezért helyi konzultációt kezdeményezett a kérdésről. Kijelentette: a fejlesztés olyan mértékben támogatandó, amelyet Nagykovácsi lakossága el tud fogadni és amellyel a település élhető marad az ott élők számára.

Kiszelné szerint a konszenzuskeresés folyamata nem állt le, jelenleg a fejlesztés mértékének pontosítása zajlik a lakosság bevonásával, helyi konzultáció formájában. Ennek eredményeként születhetnek meg azok a „fókuszpontok”, amelyek alapján ő képviselni tudja a lakossági elvárásokat a fejlesztéssel kapcsolatban.

Öt kisebb épületet szeretnének – vita tárgya. Fotó: Németh András Péter

Az úgynevezett kastélypark-konzultáció a megegyezést segíti, a közös irányvonalak meghatározását. A helyieket foglalkoztatja a téma, az eddig beérkezett csaknem ezer konzultációs ív a széles körű konszenzus megteremtését vetíti előre.

A kormányhivatal határozatának megtámadásáról a polgármester közölte: megítélésük szerint a hivatkozott előzetes vizsgálati dokumentáció több szakmai pontatlanságot is tartalmazott, illetve az egyes szakági részek több esetben ellentmondásban voltak egymással, továbbá a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes főosztályának eljárását is aggályosnak ítélték meg, így sajnos nem volt más lehetőségük, mint jogorvoslattal élni.

A Magyar Cserkészszövetség a kialakult helyzet miatt még nagyobb intenzitással folytatja a helyi egyeztetéseket, és szintén internetes oldalt indított arról, hogy pontosan mik a tervei, vagyis konszenzusra törekszik, és akár kész módosítani a terveken – közölte ezzel kapcsolatban Pólya Viktor szövetségi igazgató. Megjegyzi ugyanakkor, hogy 2020-ban két közösségi tervezési alkalom is volt, tájékoztatták az embereket a helyi újságokban is a tervekről, forgatott erről a Buda Környéki Televízió is. Ezt a folyamatot azonban leállította a koronavírus-járvány.

Miközben a parkon keresztül elindulunk vissza a kastély felé, Pólya Viktor elárulja azt is, a Magyar Cserkészszövetség összes (mai értéken mintegy 100 milliárd forint értékű) vagyontárgyát, ingatlanát államosították a kommunizmus idején. Az állam ezért részletekben igyekszik kompenzálni a szervezetet, ennek a része az is, hogy megkapták a kastélyt. A családügyi tárca 393 millió forinttal támogatta a kastélypark és még két másik ingatlan fejlesztési terveinek elkészítését, ezek ismeretében döntik el, nyújtanak-e további támogatásokat az elképzelések megvalósításához. Ehhez viszont az is kell, hogy megszerezzék a helyiek bizalmát és a szükséges engedélyeket.

A kapuhoz érve persze továbbra sem vár minket hintó, bár zajlik a lakodalom. Autóból is csak néhány áll a kerítésen belül. Most csend van.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.