Ne hagyjuk magára, gondozzuk a diót!

LakóhelyemBalogh Géza2019. 08. 03. szombat2019. 08. 03.

Kép: Heves Dió termelés szüret gyümölcs mezőgazdaság ipar termelés gyümölcsfa ősz munka 2015 10 07 Fotó: Kállai Márton

Ne hagyjuk magára, gondozzuk a diót!
Heves Dió termelés szüret gyümölcs mezőgazdaság ipar termelés gyümölcsfa ősz munka 2015 10 07 Fotó: Kállai Márton

Valamikor nem is igen akadt olyan magyar kert, ahol ne állt volna legalább egy diófa. A furnérüzemek megjelenésével azonban eszement fakivágásba kezdett a magyar, pár év alatt megtizedelődött a hazai dióállomány. Pedig a magyar dió a világ egyik legízletesebbje, ráadásul van egy nagy előnye: három héttel korábban kezd érni a világsztár amerikai, kínai és francia fajtákhoz képest, így korábban is jelenik meg friss áruként a kereskedelemben.

Ez pedig óriási versenyelőny, annak ellenére, hogy a nagy mennyiséget karácsony táján adják el a kiskereskedők. Szerencsére az utóbbi tíz-tizenöt évben nagyot javult a helyzet, a hazai diótermesztés is gyorsan növekszik. Tíz év alatt a duplájára nőtt a termőterület, jelenleg hatezer hektárt foglal el, s napjainkban is élénk a telepítési kedv. A hazai diótermesztés fellegvára a Felső-Tisza vidéke, itt található az ültetvények csaknem egyharmada.

Így aztán érthető is, miért éppen Vásárosnamény adott otthont nemrég a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács diós rendezvényének, amelyen a gyakorlati bemutatókon kívül nagy hangsúlyt kaptak a gyümölcs megvédésével foglalkozó előadások. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor nagyapánk ötven-hatvan éve elültetett egy-két fát, és azok ma is élnek-virulnak, ontják a termést. Ma már a diónak is komoly ellenségei vannak, melyekkel nehéz harcot kell vívniuk a termelőknek.

Diószüret. Fotó: Kállai Márton

A legújabb vész hordozója például a nyugati dióburok-fúrólégy, amiről dr. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem docense beszélt a beregi konferencián. A kártevő Észak-Amerikában honos faj, onnan hurcolták be Európába. Elsőként 1988-ban lelték meg Svájcban, nálunk Kőszeg határában 2011-ben találták az első példányokat, ahonnan fokozatosan nyomul kelet felé, ma már a Dunát is átlépte. A kártevő lárvái a dióburok belsejében rágnak, az idővel megfeketedik, a dióhéjra tapad, de a legnagyobb baj az, hogy a dióhéj is fekete lesz, megnehezítve az értékesítést.

Sajnos védekezni nagyon nehéz ellene. Jó magasra tett csapdával lehet valamit tenni, de a legfontosabb teendő a már fertőzött és lehullott gyümölcs azonnali elégetése, mert a lárvák nagyon hamar elhagyják azt, és a földbe fúródva, bebábozódva vígan áttelelnek, majd újból megjelennek. De nemcsak a legyek támadják a diót, hanem a gombák is. Mint dr. Takács Ferencnek, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutatóintézete munkatársának előadásából megtudhattuk, az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent a dió termésének szüret előtti rothadása-feketedése. A problémát valószínűleg a már korábban ismert fitopatogén gombafajok klímaváltozás miatti felerősödése, illetve megjelenő új kórokozók megtelepedése okozza.

A gombás fertőzés következtében a bélállomány aszalódik, elszíneződik, majd elrothad. A veszteségek igen nagyok lehetnek, a gond országos jelentőségű. A kutatók intenzív munkája ellenére sem sikerült még az okokat kideríteni, így nem tudni, a gomba hogyan fertőz, hol és mikor jut be a kórokozó a termésbe, s ami a legfontosabb: mivel lehet ellene védekezni. Erre hatékony kémiai lehetőség egyelőre nincs, bár a laboratóriumban több készítmény is jó hatékonyságot mutat.

A legfontosabb a megelőzés és a helyes agrotechnika. Ügyelni kell a fák kondíciójára, a száraz, elhalt részek rendszeres eltávolítására, a metszési nyesedék megsemmisítésére. A korona szellősen tartása és az új koronaformák is sokat segíthetnek.

Ezek is érdekelhetnek