Volt egyszer egy templom, amelyet hálából emeltek, amiért megbukott a kommunizmus, majd hamar leromboltak, amikor újra hatalomra kerültek a bolsevikok. 1951. szeptember 23-án robbantották fel a Regnum Marianum-templomot Rákosi Mátyás utasítására.

Templomrombolók kora

„Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított az egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezeréves integer (ép, egész – a szerk.) Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát” – olvasható a templom alapító okiratában.

A Regnum Marianum elődjét 1919 után fogadalmi templomul építették fel annak emlékére, hogy megbukott a Tanácsköztársaság, és Magyarország „megszabadult a vörös uralomtól”. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről kapta.
Alapkövét – Horthy kormányzó részvételével – 1925-ben helyezték el, felszentelésére 1931. június 14-én került sor Serédi Jusz­tinián hercegprímás közreműködésével. A plébániatemplomot ezután a köznyelvben Nagy Regnumnak, a Damjanich utca 50.-et pedig Kis Regnumnak hívták. Az 1820 négyzetméteres, kupolás templom formájában a jeruzsálemi Szent Sír-templomot idézte.

Méreteivel mindenki figyelmét felkeltette az új templom, bár hozzá kell tenni, az építkezőknek sokkal szűkösebb költségvetésből kellett gazdálkodniuk, mint a századfordulón emelt templomok esetében. Emiatt többek között díszítettségben el is marad például a Rózsafüzér Királynéja-templomtól. Az impozáns külső megjelenés így puritán belsővel párosult.

A mocsaras városligeti körülmények miatt a templomteret magasabbra kellett emelni, mint az utca szintje, így aztán nagyméretű altemplom kialakítására is lehetőség nyílt. A jobb helykihasználás és a magas telekárak miatt az Egyesült Államok nagyvárosaiban épültek hasonlóak akkoriban.

A Tanácsköztársaság emlékműve, Kiss István 8 méter magas bronzszobra 1992 óta a rendszerváltással letűnt kor kommunista emlékműveinek „skanzenjében”, a fővárosi XXII. kerületi szoborparkban látható. Forrás: Szoborlap.hu

Szintén pénzhiány miatt nem épült meg a harangtorony, így az épület leghangsúlyosabb eleme a kupola lett, rajta a Szent Korona egyszerűsített másolatával – érdekesség, hogy itt a kereszt nem volt ferde. A 25 méter magas kupola egy másik királyi jelvényünket, az országalmát is szimbolizálta.

Rákosi személyes kérésére

A XIII. században épült gótikus Mária Magdolna-templom a Budai Vár egyik legrégebbi temploma, megépülését követően a várbeli magyar lakosság kedvelt temploma volt – mára csak a tornya és egy romkert maradt meg. Bár a templom épülete sokáig menthető lett volna, 1950-ben, a Rákosi-korszak kezdetén – állítólag Rákosi személyes kérésére – a tornyon kívül teljesen elbontották.

A második világháború után visszatért kommunisták szemét természetesen szúrta a Regnum-templom. 1951-ben röppentek fel az első hírek arról, hogy lebontják vagy átalakítják könyvtárrá. Végül Sztálin monumentális szobrának feállításakor, a Felvonulási tér kialakítására hivatkozva elrendelték a templom megsemmisítését.

Amikor a hívek értesültek a bontásról, nagy tömegben verődtek össze az utolsó szentmisére, majd a szertartás után a falnak dőlve imádkoztak a templom megmaradá­sáért. Egyes források szerint a regnumi atyák kérték őket, hogy menjenek haza, nehogy bántódásuk essék, más visszaemlékezés szerint az ÁVH kivezényelt tagjai figyelmeztető lövésekkel ijesztették el őket onnan.

Eredetileg egyébként nem felrobbantani, hanem lebontani akarták a templomot, csakhogy a mocsaras területre emelt épület olyan erős falakat kapott, hogy a robbantás mellett döntöttek. Sokáig tartott a pillértömbök feldarabolása és eltávolítása, az utolsót végül meghagyták, és arra emelték a kommunisták a Tanácsköztársasági emlékművet, amely egészen 1992-ig(!) a helyén állt. A Sztálin-szobrot a közhiedelemmel ellentétben egy kissé távolabb, 200 méterre állították fel.

A hívek a Regnum Marianum falának dőlve imádkoztak a templom megmaradásáért, de a kommunisták könyörtelenül elrendelték a megsemmisítését. Fotó: Fortepan, Ted Grauthoff

A kommunisták még az emlékét is el akarták törölni a templomnak, fényképeit az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni. Viszont ifjú regnumisták – mint a később pappá szentelt Hajnal György atya – figyelemmel kísérték a maradványok sorsát.

Ugyancsak 1951-ben – egy évvel a szerzetesrendek feloszlatása után – szüntették meg a Regnum Marianum szervezetet. A templom körül kialakult hittanári-papi közösség azonban a vallásüldözés idején (templom és székház nélkül is) tovább tevékenykedett, gyakran szigorú börtönbüntetés terhe mellett.

Mivel 1990-ben még élt a rendelet, hogy új templom építésére nem adható engedély, ezért Paskai László bíboros jogutód plébániatemplom építésére adott megbízást Hajnal György atyának. Így épült fel Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum-templom és közösségi ház. Az új templom építkezésének megkezdésekor, három méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, az új templomba pedig két kövét mementóul.

Az eredeti helyszínen jelenleg a rendszerváltás után felállított kereszt és emléktábla emlékeztet a rombolásra.

Hozzászólások

Friss cikkek

Ázott karton
Nincs megállás
Súlyosan beteg gyerekek üzennek barátaiknak Mikulásra
A gól a labdától is függ?
Mindannyiunk életét érintő döntéseket befolyásolhat az idei népszámlálás
Ha jót adunk, jót kapunk
Cserépedények hazája
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
Két és fél évezred csodája: a szőnyeg
2022.12.02.
A hallgatag zseni titkai
Tücskök és hangyák
Aranyhomok Oázissal
Évforduló északon
Beszédes királyi gének
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.