Újra falukutatás

A közelmúltban Agyagosszergényben, a Közi Horváth József Népfőiskolán tartotta első megbeszélését az a munkacsoport, mely Agyagosszergény mintegy másfél évtizedét tervezi kutatni, s majd megírni. A munkacím: A rendszerváltás időszaka Agyagosszergényben 1979–1994 – Másfél évtized falutörténete.

Immár több mint három évtizede, hogy a kelet-közép-európai szubrégió népei, társadalmai a szovjet hódoltságból elindultak a megszabadulás, a pártállamokból a demokráciák felé. Az 1980-as évek vége, a ’90-es évek eleje „nagy történeteinek”, eseményeinek ma már könyvtárnyi irodalma van, kész szellemi konzervekként az érdeklődők rendelkezésére állnak.

Amire ez a kis csapat vállalkozott, azt az előzményeit tekintve a népi írók, falukutató szociográfusok Trianon utáni – amikor magyarként mindent újra kellett gondolni és szervezni –, a harmincas években virágzó tevékenysége is ihlette.

Szabó Zoltán Tardi helyzete, Kovács Imre paraszti-radikális Néma forradalma, vagy későbbről Fél Edit–Hoffer Tamás Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban című hatalmas munkája lelkesítő, inspiráló szellemi előzményekként állnak előttünk.

A Szalai Viktor által meghívottak – az agyagosszergényiek segítségével – garanciát jelenthetnek a tartalmas munkához, melynek résztvevője dr. Borbély József történész, író, rendszerváltó politikus, Koloszár Tamás Táncsics Mihály-díjas újságíró, dr. Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, Áldozó István főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára igazgatóhelyettese, Szalai Istvánné, Agyagosszergény község polgármestere, Póczáné Németh Alojzia történelem–néprajz szakos tanár, a Közi Horváth József Népfőiskola elnöke, Káldy Márton, a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék mesterszakos végzős hallgatója, és Szalai Viktor népfőiskolai alapító, a projekt lelke-motorja.

Az első megbeszélésen – a kutatási területeket figyelembe véve – felosztottuk a munkát: mindenki a maga felkészültsége, érdeklődése és hajlama szerint kapott „testhezálló” feladatot. A tervezett kutatási területek: egyházi élet; az infrastruktúra állapota, fejlesztése; a falunk gazdasága, a rendszerváltoztatás hatása a mezőgazdaságra; vállalkozások; a közigazgatást érintő változások; oktatás és kulturális élet; megjelenésünk a sajtóban; sportélet.

Életútinterjúk készülnek az Agyagosszergényben élőkkel, illetve innét elszármazottakkal, akiknek meghatározó szerepük volt az említett másfél évtizedben.

A Közi Horváth József Népfőiskola megalakulása, 2011 óta végez helytörténeti kutatásokat, feladatának tekinti a helyi értékek feltárását és bemutatását. Reméljük, e vállalkozásunk támogatásra talál községünk polgárai körében, ami a siker alapvető feltétele!