Ha úrrá lesz a pánik

Sok a találgatás arról, vajon miért mi vagyunk a világ egyik legdepressziósabb nemzete? Miért adják fel nálunk ilyen sokan az élettel való küzdelmet?
– Nem árt tudni, hogy a keleti blokk legtöbb országában hamis adatok kerültek napvilágra. Kiderült, hogy az NDK-ban például ötször többen követtek el öngyilkosságot, mint az a statisztikákban szerepelt – magyarázza a helyzetet Elekes Zsuzsanna szociológus, egyetemi docens. – A hatvanas években az emberek kétharmada más élethelyzetbe került, mint amiben a szülei éltek. A rohamos városiasodás, iparosodás mellett nem lehetett könnyű beilleszkedni egy másik „világba”. Ráadásul az állam azt sulykolta: adok nektek munkát, ingyenes oktatást, egészségügyi ellátást, nyaralást; s ha valami nem stimmel, elégedetlen vagy, magadban keresd a hibát.
A sokszor visszasírt „gulyáskommunizmus” időszakában rengeteg elfojtott indulat munkált az emberekben. Ma szabadon lehet kiabálni, sztrájkolni, tüntetni, hibáztatni a politikát, kifejezésre juttatni a világgal szembeni dühünket. Van is miért, hiszen a család háttérbe szorul, nő a munkanélküliség, csökken a háztartások fogyasztása, az árak emelkednek, a forint romlik, ráadásul nyakunkon egy világválság.
– A felmérések szerint háború és válság idején mindig kevesebben lesznek öngyilkosok, az emberekben ugyanis felülkerekedik a túlélés ösztöne – mondja a szakember. – A legtöbben magánéleti okok miatt dobják el az életüket. A mai gazdasági helyzetben tehát a munkahely elvesztése, az anyagi bizonytalanság, az adósságok és a hitelek nyomása okozhat olyan magánéleti válságot, ami végül öngyilkosságba torkollik.
Az alkoholizmus és az öngyilkosság kéz a kézben járnak. Legtöbben, mielőtt maguk ellen fordulnak, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak. Leginkább az ötven fölötti férfiak, az elváltak, a hátrányos helyzetűek és a magányosan élő idősek azok, akik nem tudnak megküzdeni a feleslegesség érzésével. Hatvan százalékuk felakasztja magát, ötödük mérget vagy gyógyszert vesz be.
Több mint száz éve egyfolytában a délkeleti régióban a legrosszabb a helyzet. Meglepő, de a munkanélküliséggel sújtott, halmozottan hátrányos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentősebben csökkent az öngyilkosok aránya, mint az ország többi megyéjében.
Nem könnyű „értelmezni” az öngyilkosságot. Svédországban például nő az elkövetők száma, pedig ott nemigen beszélhetünk gazdasági krízisről. Valószínű, hogy a modern ember gondolkodásában mélyen gyökerezik az öngyilkosság gondolata. A 7–14 évesek mintegy 30 százalékának eszébe jutott már, hogy véget vet életének, és közel nyolc százalékuk meg is kísérelte. Ezt a korosztályt vizsgálva nincs különbség a világ országai között.

A lelki kapaszkodókról és a gyógyterápiáról honlapunkon olvashatnak! (www.szabadfold.hu)