
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Tegnap gyönyörű idő volt, levegőzésre alkalmas. A város legjobb játszóterén azonban úgy éreztem magam, mint ha a dzsungelben lennék. Ha nem lenne szomorú, akkor nevetni kellene azon, hogy a négy-ötévesek viselkedése mennyire leképezi a felnőttekét...
Régóta rágódom azon, hogy jól nevelem-e kisfiaimat. Gyűlölöm az erőszak minden formáját, s mindig azt sulykolom nekik, hogy szép szóval minden elrendezhető. Hiszen így neveltek engem is, és nálam bevált. Igaz, egy nőtől el is várják, hogy szelíd legyen, de szerintem a férfiasság sem az agresszivitás mértékétől függ. Nos, tegnap kivittem öt- és hároméves fiaimat a játszótérre. Mintegy harminc hasonló korú gyerek szaladgált ott. Homokozni ugye télen nem lehet, hát maradtak a hinták, a mászókák, a csúszdák. Sok van belőle, úgyhogy mindenki gyakran használhatja. Vagyis inkább csak használhatná, ha nem mindig ugyanaz a hat-hét gyerek uralná a terepet. Rolandka, Márió, Patrik és Kevin, meg egy-egy Vivien vagy Dzsesszika – úgy döntött, hogy övé a tér, másnak meg kuss legyen! Ha kell, ennek érdekében úgy rúgja le a másfél éves totyogóst a mászókáról, hogy anya legyen a talpán, aki időben elkapja. És ha netán rászólnék, hogy vigyázzon már a kicsire, oda se figyel, vagy éppen ocsmány szavakat zúdít rám. A kedves anyukája pedig vagy úgy tesz, mintha nem hallaná, vagy odamordul: ne szólj rá a gyerekemre! És még járhatnék rosszabbul is.
A kisebbik fiam sírósan bújik hozzám, de a nagyobbik felveszi a harcot, ő is odasóz, lök és rúg. Egyelőre még csak önvédelemből... Én csak nézem, ez a vad kölyök az én kisfiam?
Kedves Levélíró!
És persze tovább is gondolhatjuk: ezek a kis diktátorok lesznek majd azok, akik az iskolában megfélemlítik a többieket, megverik azt, aki nem paríroz, csicskáztatják a kisebbet, a gyengébbet. Igen, hát miért is ne lennének olyanok a gyerekeink, mint mi vagyunk? De azt is látom, hogy egyre többen biztatják, akár saját jobb meggyőződésük ellenére a gyereküket, védje meg magát, de még jobb, ha ő üt először. Nem tudom, az ön kisfia megmarad-e az önvédelemnél, vagy ő maga is támadni fog. Higgye el, azért ez önön is múlik, nem csak a külvilágon. Ha egy nagyon következetes, határozott értékrendet tanul otthon, ha nagyon biztos a családi háttere, akkor bízni lehet benne, hogy nem tapos majd el másokat. És hogy őt el ne tapossák? A játszótéren még talán megvédheti őt az anyukája, de később? Meg kell találni az egyensúlyt, alighanem minden családnak magának. De ennél nehezebb feladat kevés létezik manapság.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu