Játékos szenvedélyek fogságában

Majoros Márta pszichológus és narkológus szerint főkét az állástalanok múlatják kényszer-szabadidejüket kocsmákban, ahol az italon kívül a másik örömforrás a játékgépezés. Ezekből sajnos, nincs hiány.

Az országban 1200 cég több mint harmincezer automatát üzemeltet. A gépek felét kocsmákban állították fel, s 2007-ben 246 milliárd forint bevételt termeltek. Eggenhoffer Zsolt, a Szerencsejáték Szövetség elnöke azonban leszögezte: nem a gépek a bűnbakok! Nem mindenkiből lesz ugyanis kóros játékfüggő. Egyéni döntés, ha valaki pár száz forintos alapon italozás közben elveri a pénzét, amivel akár nyerhet is. Azonban az döbbenetes adat, hogy hazánkban minden ötödik ember úgy véli, a gyors meggazdagodás egyetlen lehetősége a szerencsejáték.

– A magyar valóban nyerni akar – állítja Majoros Márta –, ám nem érzi annak veszélyét, hogy gödörbe zuhanhat. A csábítás ugyanis igen nagy, mert a gép rögtön visszajelzést ad. A nyerés elementáris öröm, a vesztés keserűsége pedig sokaknál oda vezet, hogy kölcsönökkel uzsoracsapdába kerülnek. Egy 2006-os adat szerint a hazai lakosság 3 százaléka játékfüggő, ma ez a szám vélhetőleg nagyobb. A játékfüggőség kezelése, mivel nem „anyaghoz” kötött, nehezebb az alkohol- és drogfüggőségnél. Egyedüli ellenszere a kórház.

A fővárosi Nyírő Gyula Kórház erre alapított osztályának több hónapos egyéni és csoportterápiáin elrémisztő példákkal is szembesítik őket. A leszoktatást többnyire csak azok vállalják, és főleg családi nyomásra, akiknek már mindenük odaveszett. A gyógyulásban a legnagyobb szerep a betegnek jut, aki lényegében csak magára számíthat.