Önmagunk megrablói vagyunk?

Jól tudják a lovászok: a túltrenírozott lovak egyszer csak hirtelen összeesnek, kimúlnak. Így járhat a tartósan „trenírozott”, csúcsra járatott ember is: leterítheti a szívinfarktus.

Lelki bajokValló László2009. 07. 07. kedd2009. 07. 07.

Kép: energiaital koffein fáradtás álmosság 2009 06 28 Fotó: Kállai Márton

Önmagunk megrablói vagyunk?
energiaital koffein fáradtás álmosság 2009 06 28 Fotó: Kállai Márton

Minden harmadik ember túlterhelt hazánkban – állítják a szakemberek. Közülük kerülnek ki azok, akik a nagy egészségügyi kockázatot jelentő állandósult fáradtság, az úgynevezett vitális kimerültség állapotába jutnak. Nekik hiába küldi a kimerült test a (vész)jelzéseit, ők ezt figyelmen kívül hagyják, és összeszorított foggal húzzák tovább az igát.

A vitális kimerültség fogalmát Paul Falger holland egészségpszichológus professzor vezette be. A szakember szerint ezt az állapotot szokatlan mélységű, testet-lelket átható szellemi és fizikai fáradtság jellemzi, amihez rendszerint fokozott ingerlékenység, vereségérzet, illetve a tehetetlenség érzése is járul. A professzor vizsgálatai kimutatták, hogy a szívinfarktust és a szíveredetű hirtelen halált gyakran már hónapokkal is megelőzi ez a fajta különös fáradtság. A vitális kimerültségben szenvedők esetében az ilyen végzetes események kockázata ötszörösére is nőhet. Már csak azért is, mert a szokatlan mértékű levertség, energiahiány csökkenti a teljesítményt, és a beteg – hogy föladatainak megfeleljen – könnyen ördögi körbe kerül: többet eszik, iszik, kevesebbet alszik, kávéval, energiaitalok fogyasztásával, cigarettával igyekszik mozgósítani a tartalékok tartalékait is.

E tekintetben különösen veszélyeztetettek azok, akiknek életét a versengés, a teljesítménykényszer határozza meg; közöttük nem kevesen vannak saját cégüket irányító, gyakran fölfokozott idegállapotban élő üzletemberek. Hasonló kockázatot jelentenek a rendszeresen nagy terhelésekkel, stresszel járó foglalkozások is, mint amilyen például az orvoslás vagy az újságírás.

A professzor szerint nem kell mindjárt gyógyszer után nyúlni a gyógyuláshoz: mivel a kockázati tényezők szoros összefüggésben állnak életmódunkkal, viselkedésünkkel, ezért azok megváltoztatása is eredményt hozhat, azaz egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető a szívbetegség kockázata. Az elegendő alvás, a rendszeres pihenés, a relaxálás, a feszültségcsökkentő tréningek mellett a dohányzásról való leszokás hozhat nagy áttörést.

Ezek is érdekelhetnek