Mátyás konyhája csábít

Hazánkban a reneszánsz gasztronómia Mátyás király idején volt a csúcson. Persze az uralkodók előtte is adtak a táplálkozásra, a királyi szakácsok még nemességi rangot is kaptak, ha megszolgáltak érte – tudtuk meg Csapó Katalin muzeológustól a BGF Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolai Karán rendezett „reneszánsz konferencia” kapcsán.

Az egyszerű ember nem nagyon dőzsölhetett, jobbára kenyeret evett, a búzából, kölesből, hajdinából, árpából készült kását vízben főzték, a jobb módúak tejben vagy hússal együtt egytálételként. Ezzel szemben a királyi és főúri lakomákon 20- vagy akár 24-féle ételt is felszolgáltak – így volt ez Mátyás és Beatrix lakodalmában is –, méghozzá arany- és ezüsteszközök társaságában.

Az itáliai ara háttérbe szorította a magyar hagyományokat, hozta magával a megszokott ízvilágot: a szakácsokat, a sajtokat, a zsömlét – és a kétágú villát, mert addig csak kést használtak. Fő étel volt a hús: fácán, fogoly, kacsa, páva, vaddisznó, őz, bárány, hal, és mindent mártással tálaltak fel.

Az ételekben együtt voltak a csípős és az édes fűszerek, például a fahéj, a szegfűszeg és a méz. Ekkor már köretként is fogyasztották a zöldségféléket, és divatba jött a pulyka is. Mátyás nagyon szerette például a hagymát, a fekete retket, a kormos almát, a fügét és természetesen a finom magyar borokat. Naponta kétszer ettek a díszes terítéken, és gyakran 4-5 óra hosszáig tartott az étkezés, miközben zenészek és mutatványosok szórakoztatták őket.

A reneszánsz étkezési szokásokról többet is olvashat a Szabad Föld pénteken megjelenő, 46. számában.