Adócsalás és feketemunka

Míg európai átlagban a lakosság zöme (56%-a) elfogadhatatlannak tartja az adócsalást, az adóelkerülést, vagy az állami támogatások jogosulatlan igénylését, a magyarok többsége ezt bocsánatos bűnnek tekinti. Az ügyeskedők a leginkább Cipruson, Svédországban, Máltán és Luxemburgban számíthatnak a többség rosszallására, míg Ausztriában, Portugáliában, Litvániában és Magyarországon nagyobb arányban bocsátják meg az emberek a normaszegést – derül ki a Tárki Európai Társadalmi Jelentésének a gazdasági erkölcsösséget szabályozó társadalmi normákat vizsgáló tanulmányából.

Az európai közvélemény más és más módon ítéli meg az adófizetésére vonatkozó normát megsértését és a munkajövedelem eltitkolását. Így a feketemunkát különösen Bulgáriában, Magyarországon s valamennyire Olaszországban és Hollandiában bocsátják meg az állampolgárok. Magyarországon kiugróan magas a normaszegést önérdekből elfogadók aránya. Míg Európában átlagosan a lakosság 7, addig a magyaroknak csaknem 12%-a gondolja úgy, hogy a pénzkeresés érdekében elfogadható, ha a valaki letér a tisztességes útról.

A tanulmány szerint az adóelkerülés elfogadottsága összefügg a társadalom előrejutásról alkotott elképzeléseivel. Minél fontosabbnak tartja valahol a közvélemény a gazdag családba való születést, annál elnézőbb a normaszegéssel szemben, mert úgy véli, hogy csak a normák átlépésével lehet megszüntetni az objektív akadályokat. Másrészt minél kevésbé érzik biztonságban a munkahelyüket, annál megértőbbek a pénzkeresés érdekében elkövetett szabályszegésekkel szemben.

Magyarország mindkét tényezőből rosszul vizsgázott: Európai viszonylatban a magyarok gondolják a legkevésbé, hogy az egyéni igyekezet segítheti a társadalmi boldogulást, s nálunk érzik a legkevésbé úgy, hogy a foglalkoztatottság helyzete javulni fog, illetve Németország után Magyarországon a legalacsonyabb a munkaerő-piaci biztonságérzet.