Nem kell gettó, sem előítélet!

Új társadalmi szerveződésre van szükség a romák és a nem romák között Magyarországon, mivel ez vethet gátat az erősödő faji gyűlölködésnek, a munkanélküliségnek, a megélhetési bűnözésnek. Így összegeztek az Európai Unió szociális, munkaügyi és oktatási kérdésekkel foglalkozó szakemberei, valamint az érintett kisebbségi önkormányzatok vezetői és képviselői a Debrecenben tartott nemzetközi konferencián.

Balogh Józsefné, a hajdúsámsoni Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: a konferencián hasznos tudnivalókat hallott az uniós pályázati rendszerről és lehetőségekről. Sok szó esett arról, hol és miként juthatnak a romák továbbtanulási lehetőséghez, szakképesítéshez, valamint tartós munkához. Konkrét példákon keresztül szemléltették, milyen fontos, hogy óvodába és iskolába járjanak a cigány gyermekek, javuljanak szociális körülményeik. Pályázatokon elnyert pénzből Nyíradonyban legutóbb például számítógépeket vásároltak a cigány gyermekeknek, amit az unió 7 millió forinttal támogatott. Máshol közösségi házat létesítenek, ahol a hagyományápolás mellett előadásokon, foglalkozásokon, felzárkóztatást segítő programokon, korrepetálásokon vehetnek részt a kisebbségben élők.

Aba-Horváth István, a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke leszögezte: a cigány férfiaknak az idénymunka mellett lehetőséget kell kapniuk ahhoz, hogy képezzék magukat és mellette dolgozzanak – például az építőiparban, ahol több ezer betöltetlen állás van országszerte. Ha a roma gyermekek azt látják a szüleiktől, hogy reggelente korán felkelnek, megmosakodnak, felöltözködnek és dolgozni indulnak, eltartják a családjukat, akkor ők is ezt a példát követik. Az előítéletek miatt azonban sok romát utasítanak el a munkaadók, még akkor is, ha képzett szakmunkásról, netán diplomásról van szó. Mélyen megalázó az is, ha az óvodákban, iskolákban a cigánygyerekeket elkülönítik a magyaroktól. Az elnök felhívta a figyelmet: a romák 15-20 évvel rövidebb ideig élnek, mint a magyarok, ami mostoha életkörülményeikkel és rossz egészségi állapotukkal magyarázható. Üdvözítő lenne, ha a nyomor iskolájából kikerülő gyerekek jó része munkát kapna, s kényszerűségből nem a börtönök felé vennék az irányt.

Ivan Ivanov EP-képviselő, a Roma Információs Iroda igazgatója elmondta: a cívisvárosban, és Hajdú-Biharban jó irányba halad a roma integrációs programok szervezése, az uniós források felhasználása. A gyermekek iskoláztatása itt a legmagasabb, a romák számára nyújtott tanulási és munkalehetőségek országos viszonylatban is példamutatóak. Fontos, hogy erkölcsileg és emberileg is hitelesek legyenek a romavezetők bármely szinten. Ivan Ivanov kijelentette: sehol sem fordulhat elő, hogy pénzek tűnjenek el a közös kisebbségi kasszából.

El kell kerülni a „gettósodást! A debreceni konferenciával párhuzamosan, a fővárosban tartott hasonló fórumon Sólyom László köztársasági elnök kiemelte: a cigány telepek felszámolásához a hazai források mellett uniós pénzekre is pályázni lehet.  Az Európai Parlament hamarosan olyan javaslatról szavaz, amely alapjaiban segítheti a magyarországi cigánytelepeken élők szociális körülményeinek javítását, illetve e telepek felszámolását. Emellett elengedhetetlen a romák tartós és legális munkába állítása, a többségi társadalom elfogadóbb magatartása és kéznyújtása. A jobbítást azonban mindkét félnek akarnia kell, amelyből az állami szerepvállalás sosem maradhat ki.