1 millió forint romáknak jogtalanul?

Mint arról már korábban írtunk: a Debreceni Ítélőtábla a két tizenéves fiú, azaz a felperesek a keresetét azért utasította el, mert a diákokat nem érte semmiféle jogsérelem. Igaz, mulasztások történtek a nem mindennapi ügy során, de a fiúk jogosan kerültek speciális intézménybe.

Csíki Péter, a bírói tanács elnöke a múlt héten leszögezte: az elsőrendű felperes a szakértői vélemények szerint enyhén értelmi fogyatékos. Nem járna a kártérítés, de a gyerekek mégis megkapják azt, mivel az egyik alperes intézmény késve juttatta el fellebbezését a bíróságra. Ezért az első fokon hozott, rájuk tekintve elmarasztaló ítélet, időközben jogerőssé vált.

A felperes fiatalkorúak jogi képviseletét ellátó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, dr. Farkas Lilla elmondta: álláspontjuk szerint a két roma gyereket normál képességeik ellenére fogyatékosnak minősítették. Az alapítvány ezért kártérítési pert indított a fiúkat oktató speciális általános iskola, a mentális állapotukat felmérő szakértői bizottság, és az utóbbit fenntartó megyei önkormányzat ellen. Korábban, az első fokon eljáró Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Bíróság azt állapította meg, hogy az alperes intézmények megsértették az ügyben szereplő gyermekek esélyegyenlőséghez, és az oktatás megválasztásához való jogát, ezért a fiúknak megítélték a kártérítést. Az alperesek azonban fellebbeztek, de egyikőjük késve. A Debreceni Ítélőtábla tehát a későn beadott, így érvénytelennek minősített intézményi fellebbezés miatt, megítélte a kártérítést a fiúknak, de hangsúlyozta, a gyerekek elhelyezése a speciális intézményben jogos volt.

A tanulók jogi képviseletét ellátó CFCF szerint: a Debreceni Ítélőtábla döntése és indoklása teljességgel elfogadhatatlan, ezért a gyermekek nevében felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz.
Arra kérdésre, hogy nem eltúlzott-e a mára szegregációs kérdéssé duzzadt ügy tovább görgetése, dr. Farkas Lilla a következőket válaszolta: erről szó sincs, hiszen nem fogyatékos gyerekeket tanítottak fogyatékos, speciális nevelésű tanterv szerint, ami jogszerűtlen. Így dr. Farkas Lilla és Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke, is úgy véli, hogy ez az eset a szegregáció legdurvább formája. Nem csak azért, mert elkülönítik őket a többségi gyerekektől, hanem normál oktatás helyett fogyatékos képzésben részesülnek. Az alapítvány azt reméli, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Debreceni Ítélőtábla döntését, és a Szabolcs megyei bíróság döntése marad érvényben. Véleményük szerint, azok a diákok, akik ilyen kisegítő jellegű iskolákba járnak, amit a civilek maguk közt „gyogyósiskolának” hívnak, nem feltétlenül azért kerülnek oda, mert rosszak a képességeik, hanem mert cigányok, és eltérő a szociális hátterük, magatartásproblémáik vannak, és nehezen kezelhetők.

Az alapítvány álláspontja szerint kevés ma az olyan felkészült tanár hazánkban, aki alkalmas lenne a nehezebb sorból érkező gyermekek felzárkóztatására. Ha ez időben megtörténne, számtalan roma gyermek járhatna normál, a képességének megfelelő iskolába, és kiderülne, hogy ők is érnek annyit, mint magyar tanuló társaik.

Az alapítvány vezetői tehát határozottan cáfolták, hogy mesterségesen gerjesztett cigány ügyről lenne szó. Az az egy-egy millió forint, amit a fiúknak megítélt a Debreceni Ítélőtábla, jó szolgálatot tesz, de az erkölcsi és személyiségi jogaikon esett csorbát nem korrigálja. Ezért is fellebbeznek.