A pártok beférkőznének a felsőoktatásba

A rektori konferencia egyszer már elutasította a kezdeményezést. Szabó Gábor elnök a Népszabadságnak elmondta: nem szeretnék, hogy az egyetemek és főiskolák a politikai csatározások színterévé váljanak, ott kopogtatócédulákat vagy aláírásokat gyűjtsenek, politikai plakátokat ragasszanak ki, s főképpen nem kívánnak teret adni a szélsőséges politikai nézeteknek. A fiataloknak korlátlan lehetőségük van a politizálásra a felsőoktatási intézmények falain kívül is.

Az ifjúsági politikai szervezetek ugyanakkor úgy vélik, szükség van a fiatalok politikai kultúrájának mélyítésére, a demokratikus értékek megszilárdítására. A mai 15-29 évesek hetede ugyanis azt vallja, hogy a diktatúra jobb, mint a demokrácia, egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokráciában vagy diktatúrában él-e. A fiatalokat mindemellett hidegen hagyja a politika: mindössze 9 százalékuk fordít rá figyelmet, 60 százalékukat azonban egyáltalán nem érdekli a politika – derült ki az Ifjúság 2008 Gyorsjelentésből.

– Elfogadhatatlan, hogy egy egész nemzedék nőjön fel a politikától való teljes elszigeteltségben – mondta Oroszvári Péter, a Societas, az MSZP ifjúsági szervezetének a vezetője. – A fejlett demokráciákban az egyetem fontos terepe a közügyekről való gondolkodásnak, a társadalmi szocializációnak. Nem szeretnénk a jelenlegi magyar politikai kultúrát importálni az egyetemekre. De roppant fontos a jövő értelmiségének minél intenzívebb és tudatosabb felkészítése a közügyekben való termékeny társadalmi vitára, az érvelés és az érvek melletti döntés kultúrájának elsajátítására.

A felsőoktatási törvény nem tiltja politikai szervezetek megjelenését a felsőoktatási intézményekben, azok a saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy mely politikai erőt engedik be az egyetem falai közé. Valahol csak jobboldali, máshol csupán baloldali személyiségek, szervezetek kapnak szót, de leginkább egyik sem.

Dr. Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke úgy véli: ha nem nyitjuk ki az egyetemeket, főiskolákat a politikának, akkor soha nem is lesz jobb a politikai kultúra. Az egyetemi hallgatóság előtt nem lehet csak úgy a levegőbe beszélni, mint a pártszimpatizánsok jelenlétében tartott rendezvényeken. A leendő értelmiség részvételével rendezett vitákon szükség van az átgondolt, összetett érvelésre, a megfelelő magyarázatokra, s értelmes kérdésekre kell választ adniuk a politikusoknak. Nyílt színi vitákon kell meggyőzni a fiatalokat arról, hogy a demokrácia a legjobb választás. Ha a demokratikus pártok nem kapnak szót, éppen azok a szélsőséges szervezetek maradnak talpon, akik azt hangoztatják, hogy diktatúrát kell csinálni az országban.

Ugyanakkor némely előadók gyakorta nyílt politikai üzeneteket hordoznak, képviselnek, hirdetnek. Maszlavér Gábor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökhelyettese állítja: ők nem kaptak ilyen jelzéseket, de ha felmerül az agitáció gyanúja, kivizsgálják a történteket. Egyébként pedig támogatják a rektorok döntését.

Gyulai Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója egyetért a pártok kezdeményezésével. Szerinte álságos a teljes tiltásra vonatkozó jelenlegi gyakorlat, hiszen a politika így vagy úgy, de jelen van a felsőoktatásban.

Szintén fontosnak tartja a nyílt vitákat Enyedi Zsolt, az ELTE politikai szociológiával foglalkozó szakembere: – Nehéz megtalálni a politika és az oktatás közötti kényes egyensúlyt. Nem lehet cenzúrázni, mit mondhat az egyetemi oktató, de az sem helyes, ha egyesek visszaélnek a helyzetükkel. Félő, hogy a jelenlegi politikai légkörben valóban érdemi viták kapnának-e helyet az egyetemeken, s nem válik-e a felsőoktatás is a szélsőséges politikai erők terepévé.

A rektori konferencia november 17-én ismét napirendre tűzi az ügyet.