Darwin kontra intelligens tervezés

2009 kiemelkedő év a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulók tekintetében. 200 éve, 1809. február 12-én született az evolúcióelmélet atyja, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg a tudományos világképet. De 2009 az az év is, amikor az Amerikai Egyesült Államokban nem talált forgalmazót a Creation című, Darwin életéről készített brit film, mert középpontjában az országban sokak által ódivatúnak vélt és kritizált evolúciós elmélet születése áll.

Talán meglepő, de a zsidóság fő ágai – melyeknek kulturális és vallási főpillére az Ószövetség – már csaknem száz éve konfliktusmentesen kezelik a darwini evolúcióelméletet. Az evolucionista elméletek zsidó elfogadásának gyökerei nem a modern korból származnak. A 12. században élt orvos és rabbi Maimonidész volt az első zsidó tudós, aki sikeresen simította el az ellentmondást a tudományos és a vallásos hit között. Mindenki számára érthetően azt hirdette, hogy ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat. És lőn! Mind a modern ortodox, mind a konzervatív, mind pedig a reformirányzatok párhuzamot látnak az evolucionista elméletek és az ősi zsidó tradíciók között. Csak a teljes zsidóságnak mintegy 10 százalékát képviselő ultraortodoxia utasítja el egy az egyben az evolúciót.

A kereszténység számára Darwin műve nagy kihívásnak bizonyult és sokáig az is maradt, hiszen úgy tűnt, hogy elmélete eltörölte a határt az ember és az élővilág többi része között, s ez különösen fájón érinti a keresztény filozófiai világképet. Bár II. János Pál 1986-ban kijelentette, hogy az evolúcióelmélet több mint hipotézis, a Vatikán álláspontját ezzel kapcsolatban továbbra is kettősség jellemzi. A hivatalos megközelítés szerint az evolúció Isten egyik módszere, melyet a teremtésben használt. Ám ennek kissé ellentmond XVI. Benedek, a beiktatási miséjén elhangzott, azóta híressé vált mondatával: „Az ember nem az evolúció jelentéktelen mellékterméke”.

De Darwin elmélete nem csak a Biblián nyugvó zsidó-keresztény világot foglalkoztatta. A hinduizmusnak is el kellett gondolkoznia az új fejlemények tükrében, de a hinduk sokkal kevésbé rendültek meg, mint keresztény társaik. A hindu vallás éppen abban különbözik jelentősen a Biblián nyugvó – zsidó, keresztény, muzulmán – vallásoktól, hogy nem húz túl éles határvonalat az ember és az állatvilág közé. Mindezek mellett a hinduizmuson belül is többféle felfogás él együtt. A védikus iratok hagyományhű értelmezői a fajokat teremtettnek, az emberi lényt pedig különleges tudati képességekkel megáldottnak tekintik – míg más, modernista irányzatok engedékenyebbek a fajok közötti határvonalak elmosását illetően. A vallások, ha nem is mindig teljesen egyértelműen, de beillesztették hitükbe, filozófiájukba Darwint, evolúciós elméletével együtt.

Akik azonban teljes egészében elvetik a darwinizmust, azok sem maradnak „hit” nélkül. Nekik ott az ID, azaz az Intelligent Design, az intelligens tervezés elmélete, amely az elmúlt húsz évben vált közismertté. Képviselői – vallástól, országhatároktól, szakmától függetlenül – azt valószínűsítik, hogy az a rendkívül összetett élővilág, amely ma körülvesz minket, nem különböző természeti folyamatok révén jött létre: úgy vélik, hogy az élőlények sokszínű világa egy nagyon magas intelligencia komoly tervezése, majd alkotása.

Néhány tudós azt állítja, hogy azok az aminosavak és nukleotidok, amelyek egyéb anyagokkal együtt az emberi szervezetet felépítik, már a Földtörténet korai szakaszában is jelen voltak. Erre azonban az ID tudósai szerint nincs bizonyíték. Az az elmélet is megdőlni látszik, mely szerint az élet építőkövei a világűrből érkeztek, hiszen kísérletek bizonyítják, hogy a légkörbe csapódáskor olyan magas hőmérséklet keletkezik, amelyben minden szerves molekula tönkremegy. Nem találtak a tudósok rá azon bonyolult kémiai folyamatokra sem, melyek az élet feltételezett „őslevesében” fortyogó „hozzávalóit” olyan bonyolult molekulákká tudnák szervezni, mint az RNS, DNS vagy akár a fehérjék.Az élet felfoghatatlanul összetett, sokkal bonyolultabb annál, mint hogy természetes módon létrejöhetett volna – állítják az ID tudósai.

Az evolucionisták és az ID képviselői folyamatosan szegezik egymásnak az érveket és ellenérveket. Az evolucionista látásmód képviselői azt állítják, hogy az evolúció léte bizonyított. Úgy vélekednek, hogy az ID által felhozott példák csupán részletkérdések, melyeket a kutatások a jövőben megválaszolnak. Ezzel szemben az intelligens tervezés szószólói úgy gondolják: „Döntő jelentőségű hiányosságokra hívták fel a figyelmet, és hogy az elvi akadályok miatt az evolúciós megközelítés a jövőben sem lesz képes áthidalni e problémákat. Szerintük az evolucionista felfogást csupán a megszokás, a naturalista folyamatok mindenhatóságába vetett hit élteti.” (Tasi István)

Addig pedig, amíg az evolcionisták és az intelligens tervezés képviselői ontják a tudományos és tapasztalati megfigyeléseiket, nekünk nincs más dolgunk, mint csodálni azt a – mai tudásunkkal még megfejthetetlen – tökélyt, amely körülvesz minket kívül, s alkot bennünket ott belül...

Forrás: Diéta és Fitnesz