Halál vagy életfogytiglan?

November 15-én az orosz alkotmánybíróság meghosszabbította a halálbüntetésekre vonatkozó – eredetileg január 1-jén érvényét vesztő – ítélet-végrehajtási moratóriumot. A bíróság szerint az 1999-ben elfogadott tiltással és ennek mostani meghosszabbításával gyakorlatilag visszafordíthatatlanná vált a halálbüntetés eltörlésére irányuló jogi folyamat. Bár a jogrendszer az eltörlés felé igyekszik terelni az országot, egy friss felmérés szerint a lakosok jelentős része továbbra is támogatja az igazságszolgáltatás e formáját.

Ezt egy nemrég közzétett – az ország 42 régiójában készült – közvélemény-kutatás eredménye is megerősítette, mely szerint a lakosok 79 százaléka jogosnak és elfogadhatónak tartja a halálbüntetést, ha például az elkövető kiskorú gyermekkel szemben követett el szexuális erőszakot. Ebben az esetben a válaszadóknak csak 17 százaléka ellenezné a halálos ítéletet.

A válaszadók 65 százaléka támogatja, 27 százaléka viszont ellenzi a terroristákra kiszabható halálbüntetést. Az oroszok 61 százaléka szerint jogos lehet a drogkereskedők halálbüntetése, 60 százalék szerint pedig ugyanez áll a szándékos emberölés elkövetőire is.

Mit gondolnak a magyarok?
Az ELTE TáTK összefoglalója szerint az elmúlt években több olyan kutatás is készült, amely a magyarok halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Bár a fenti kutatással ellentétben a konkrét bűncselekmény-típusokra nem kérdeztek rá, de a felmérések szerint a magyar társadalom egyáltalán nem zárkózik el a halálbüntetéstől.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke számára készült 2006-os kutatás szerint a magyar közvélemény sok esetben szigorúbban büntetné a bűnelkövetőket, mint ahogyan az állami igazságszolgáltatás ítélkezik felettük. A felmérés szerint a népesség 7 százaléka csak háborús körülmények között, 63 százaléka azonban békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést. Csupán 28 százalék vélte úgy, hogy a halálos ítélet semmilyen körülmények között nem helyeselhető.

Ugyanezt a mentalitást tükrözi a Publicus Intézet 2009-es felmérése is. A reprezentatív kutatás szerint ugyanis az állampolgárok 75 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát, s a megkérdezetteknek mindössze 19 százaléka vetette el ezt a megoldást.