
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Jelenleg még az iparból él Béres Márta, ám elhatározott szándéka, hogy tanyájukon megteremti a régi ízek farmját. No, de mi ösztönözhette a takaros asszonyt a váltásra?
– Te mire gyűjtöd a pénzt, Steve? – kérdezték férjétől, Ecseri Istvántól, a hispániai félszigeten dolgozó takarékos magyartól. – Hazamegyek, és otthon veszek majd egy kis tanyát – válaszolta. Ettől fogva a tanya portugál megfelelője, vagyis „Fazenda” lett a titulusa. Így aztán nem véletlen, hogy ez lesz a neve felesége Dány határában tervezett biogazdaságának is.
– Jelenleg egy speciális zár gyártásával foglalkozom, de a piac beszűkülni látszik – felelte Béres Márta. – Most lehetőségem adódna, hogy a mezőgazdaságból próbáljam felépíteni azt a kieső pillért, amit az ipar jelent. Az adottságok megvannak, tanyánkhoz negyven hektár földünk van, aminek csak töredékét műveljük, a többit bérbe adjuk.
Már kibontakozóban vannak a megálmodott gazdaság körvonalai. Pár éve öthektárnyi bodzát ültettek, az idén volt az első kisebb szüret, de a fák jövőre hoznak igazán termést. A bodzából lekvárt, szörpöt készítenek, tervezik az árusítást is. Homoktövist is telepítettek, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Egy köbméteres, marhatrágya-termőföld rétegezettségű ültető gödrökbe kerültek a csemeték. A gazdasszony a tavasszal levendulát és citromfüvet is telepít majd.
Ahogy a pénztárcájuk engedi, fokozatosan berendezkednek a szántók hasznosítására is. Földjeiken zömében szerves trágyát használnak majd, és a megtermelt szemes terményt állataikkal etetik majd meg. A csirkék, a tojótyúkok és a gyöngyösök biominőségű termékei, valamint a már említett, egészséges táplálkozást szolgáló áruféleségek együttesen alkotják majd a régi ízek farmját.
Miközben beszélgetünk, Márta felül egy kis traktorra és takarmányt hoz a baromfiféléknek. Szakavatott mozdulatokkal szórja eléjük az eleséget. Mindezeket látva meglepő ugyan, de váltig állítja: családi háttér nélkül, a nulláról indultak. Ehhez képest máris messzire jutottak, hiszen a lakóház és a gazdasági épületek egyaránt igényességről tanúskodnak. A környezet nem a semmitől ilyen – reagál a megjegyzésre –, dolgozni kell érte, a jó gazda gondosságával.
– Az első tanulópénzt akkor fizettem meg, amikor szabad tartásba intenzív, húshibrid naposcsibéket telepítettem. Egyszerűen nem voltak hajlandók mozogni. Folyamatosan képzem magam, nemcsak szakkönyveket olvasok, hanem gazdatanfolyamokra is járok, és nem szégyellek másoktól tanulni.
– Barátai, ismerősei nem mondják, hogy szembe megy a világgal? Hiszen ipartól a mezőgazdaság felé fordulni, az nálunk egyfajta visszalépésnek számít.
– Ennyire kiélezve ez nem hangzik el, inkább a sok munkától féltenek. No és attól, hogy nem éri majd meg. De én hiszek benne, és tudom, hogy a mezőgazdaságból meg lehet majd élni.
– Hit nélkül nem megy, de csak az kevés. Végzett-e már kalkulációkat, számításokat?
– Egy gazdálkodó ember egész élete kalkulációból áll, ellenkező esetben semmihez nem érdemes hozzáfogni. Noha a mai világban még a holnap sem biztos, de számításaim szerint a fazenda farmnak két éven belül meg kell állnia a saját lábán.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu