Új Ptk.: vissza a feladónak

Az új polgárjogi kódexet évtizednyi aprólékos szakmai előkészítés után fogadta el az országgyűlés szeptember 22-én. Ugyanakkor a kodifikációt végző bizottságtól az utolsó egy évben az igazságügyminisztérium „elvette” a törvénykönyvet, s azt maga fejezte be. Az így keletkezett jogszabályt az előkészítő bizottság elnöke, Vékás Lajos professzor is komoly kritikával illette. A jogszabályt a végszavazás előtt több mint kétszáz helyen módosították a parlamenti képviselők.

Októberben a köztársasági elnök átgondolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az új Ptk.-t. Terjedelmes levelében példálózó jelleggel említett fel egyes szerkesztési hibákat, de fő indoka a visszaküldésre az volt, hogy az egész törvényt érdemben kellene újra átgondolni. Ehhez képest az országgyűlés elsősorban a példaként említett szerkesztési hiányosságokat küszöbölte ki, így küldte el kihirdetésre a törvényt az elnöknek.

A köztársasági elnök aláírta az új Ptk.-t, viszont december 22-én visszaadta az azt életbe léptető végrehajtási jogszabályokat. Részben megismételte, hogy a törvény átgondolásra szorul, s ez az előző felszólítása ellenére nem történt meg, csak az általa kimutatott hibákat javították. A másik fő ellenvetése, hogy a kormány a jogszabályt két lépcsőben vezetné be: 2010. májusától az általános – alapelveket is tartalmazó – részt és a személyekről szólót, 2011. januárjától pedig az összes többit, családjogtól a szerződésekig. Sólyom László rámutat: ha az alapelveket tartalmazó részt a régi törvény előtt kicserélik, akkor az a régi törvény értelmét is módosítja arra a hét hónapra, amíg még hatályban van. Példaként említ olyan jogintézményt, amely eddig az általános részben volt, ezután viszont a kötelmi részben szerepel, így az hét hónapon keresztül ideiglenesen hiányozna a magyar jogrendből.

Ezért az elnök azt javasolja, hogy a képviselők gondolják át még egyszer az új Ptk.-t, másrészt a Legfelsőbb Bíróság elnöke javaslatának megfelelően az egészet 2011. januárjától léptessék életbe.