Pártpreferenciáról listát vezetni szabad

2006. márciusában nyilvánosságra került egy választói névjegyzék, amely a Békés megyei 2. választókörzet tíz és fél ezer polgárának nevét tartalmazta, egy-egy betűvel megjelölve az egyes személyek pártszimpátiáját. A lista a gyulai kistérség társulás alkalmazottjának, Ferenczi László számítógépéről került elő, akit korábban azért bocsátottak el, mert a Fidesz képviselőjelöltjének, a sarkadi polgármester Tóth Imrének, illetve az ő kampánystábjának adott ki adatokat. Mivel nem derült ki, hogy a listát ki rendelte meg, ki szolgáltatott hozzá adatokat, ezért a készítő Ferenczi Lászlót vádolták megkülönleges személyes adattal való visszaélés bűntettével. Első fokon a bíróság pénzbüntetésre ítélte a vádlottat, másodfokon azonban felmentették. A Békés megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy bár a vádlott jogosulatlanul kezelte a külünleges személyes adatokat, de ebből nem származott érdeksérelem, Ferenczi Lászlónak ilyen szándéka nem is volt.

Az ítélőtábla elsősorban a jogszabályok változásával indokolta a felmentő ítéletet. A különleges személyes adatokkal való visszaélés időközben enyhébb megítélést nyert, már nem bűntett, csak vétség. Egyebekben az ítélőtábla azt is megerősítette, hogy ha a vádlott által összeállított lista okozott is bárkinek bármilyen érdeksérelmet, a kettő közötti oksági összefüggés olyan távoli, hogy az még a bűncselekmény kísérletének megállapításához is kevés.

Magyarországon nincs precedensjog, vagyis az egyes bírósági ítéletek nem kötelezik a később hasonló ügyben ítélkező bírókat, legfeljebb eligazítással szolgálnak az állampolgárok számára, mi várható, ha egy adott problémával a bíróság elé kell állniuk. A Szegedi Ítélőtábla ítélete – az újabb választás közeledtével – afelé mutat, hogy a választók pártpreferenciájáról listát vezetni egészen addig szabad, amíg valaki kézzelfogható összefüggést nem tud bizonyítani valamely őt ért  hátrány, illetve nyilvántartott pártpreferenciája között.