Megmenekülhet a vakok szövetsége

A szövetség kálváriája azzal kezdődött, hogy megtudták: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium – az Országos Fogyatékosügyi Tanács véleményezése nélkül – jelentősen csökkentette az állami támogatást. Pedig már a régebbi költségvetési támogatás – évi 207 millió forint – sem fedezte a szervezet szükségleteit.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége jogsegélyszolgálatot, tagegyesületeket, akadálymentesítési tanácsadást működtet, ők adják ki a pontírású folyóiratokat, könyveket, biztosítják a látássérült gyermekek ellátását speciális tankönyvekkel, Csepelen Vakvezető Kutyakiképző Iskolát üzemeltetnek, illetve hangos- és Braille-könyvtárt működtetnek, Braille-nyomtatással foglalkoznak. Minderre a kormány 2010-ben ötvenmillió forintot szánna.

– Miután szembesültünk a minisztérium álláspontjával, komoly sajtókampányt kezdtünk – mondja dr. Szőke László, a szervezet elnöke és a Veszprém megyei tagegyesület vezetője. – Összefogtunk az öt klasszikus fogyatékos érdekvédelmi szervezettel, és a közvélemény nyomására sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a minisztériumot.

Szabályosan a sötétben tapogatózott a gyengénlátók szövetsége akkor is, amikor a pályáztatási rendszert próbálták feltérképezni. Ugyanis három terület (a segédeszköz-ellátás, a hangstúdió működtetése és a speciális tankönyvellátás) a minisztérium szerint nem a szociális tárca feladata. Mint kiderült, előbbi területen az Egészségügyi Minisztériumhoz vagy az OEP-hez pályázhatnak, utóbbi kettő érdekében pedig az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz fordulhatnak. Bár a tárgyalások és pályázások nem zárultak le, a megszűnés veszélyét elhárította az egyesület.

– Most ott tartunk, hogy 70 milliót kapunk a kormány által megszavazott állami támogatásként, további 27,5 millió forintot az első félévi szolgáltatások finanszírozására. A második félévben 80 milliós keretre lehet pályázni – sorolja az elnök.

A kiadások csökkentése végett úgy döntöttek, idén szüneteltetik a hangstúdió működését, s a Vakok Világa folyóirat is kevesebb számmal jelentkezik. Emelték a vakvezető kutyák használati díját, 80-100 millió forintot a szponzoroktól, adományoktól várnak. Átalakítják a szervezetet, hogy alkalmasabbak legyenek pályázásra – hiszen ezentúl nem a szövetség osztja el az összegeket a tagszervezeteknek, hanem nekik maguknak kell pályázni. Vagyis igyekeznek az állami támogatástól minél inkább függetlenebbé tenni működésüket – bár a szervezet fenntartása olyan feladat, amelyből az állam nem vonulhat ki.