A kétharmadról dönt a második forduló

A területi listákon nyerhető 152 mandátumból 146-ot osztottak ki az első fordulóban. Ebből a Fidesz- KDNP 87-et, az MSZP 28-at, a Jobbik 26-ot, az LMP 5-öt szerzett. A 174 egyéni körzetből 119-ben szerezett mandátumot a Fidesz-KDNP pártszövetség.

Az országos listáról 64,  az egyéni körzetekben 57 mandátum sorsa nem dől el az első fordulóban. A Fidesz jelöltjei 176 egyéni választókerületből 174-ben szerezték meg a szavazatok többségét, s csupán a főváros XIII. kerületének két körzetében győzött MSZP-s jelölt.

A választókerületek eltérő lélekszáma, a részvételi arány és a jelöltek támogatottságának különbségei miatt nem lehet pontosan meghatározni, hány mandátum kell a minősített többséghez, az intervallumok viszont meghatározhatók.

E szerint az 57 egyéni választókerületből, ahol még nem dőlt el a mandátumok sorsa, körülbelül 48-at kell megszereznie a Fidesz-KDNP-nek április 25-én ahhoz, hogy biztosan meglegyen a kétharmados többsége a parlamentben. Ha 10-12 egyéni választókerületben veszít, akkor valószínűleg megvan a kétharmad. Csak akkor nem lesz minősített többsége a pártszövetségnek, ha ennél több választókört bukik. Ám abban az 57 körzetben, ahol lesz második forduló, 55-ben a Fidesz vezet.

Ahhoz tehát, hogy a leendő kormánypártnak biztosan ne legyen minősített többsége a parlamentben, az MSZP-nek vagy a Jobbiknak legalább 13 egyéni körzetben kellene nyernie – vagyis az említett két fővárosi, XIII. kerületi választókörzet mellett 11-ben kellene fordítaniuk. Erre mindössze 8 egyéni körzetben – Budapest 16. választókerületében, Edelényben, Gyöngyösön, Szegeden, Kazincbarcikán, Tiszavasváriban, Ózdon és Vácon – van egyáltalán esély.