Kína kétezer halottat gyászol

A Tibettel szomszédos Csinghaj tartományt a Richter-skálán mért 6,9-es erejű (más források szerint 7,1-es) rázta meg. A hivatalos adatok szerint 2039 ember halt meg, 175-en eltűntek, 12 ezren megsebesültek. Több tízezer ember vált hajléktalanná, ők sátrakban élnek. Az iskolák is összedőltek, a gyerekek is sátrakban tanulnak. A tartományban itt-ott havazik, éjszakára a hőmérséklet fagypont alá süllyed.

A BBC tudósítója beszámolt róla: a gyásznapon az emberek feketébe öltöztek, a zászlókat félárbocra eresztették. Sok televíziós csatorna erre a napra beszüntette adását. Az internetes csatornákon sem lehetett filmeket nézni, zenét letölteni. A megjelenő lapok vagy a működő internetes portálok címlapjának színeit is meg kellett változtatni.

A földrengés epicentrumának közelében buddhista szerzetesek is segítenek a mentésben. A romok alól még mindig húznak ki túlélőket, közöttük gyerekeket.

A tibeti felföld a múltban sokszor volt etnikai konfliktusok színhelye. Most ömlik ide a gép, a felszerelés, az élelem, gyógyszer. Ide látogatott Hu Csin-tao államfő is – azóta a hivatalos médiumok hangsúlyozzák, hogy a csinghaji földrengésre adott hatékony válasz az etnikai harmónia jelképe.

A száműzetésben élő Dalai Láma – Tenzin Gjaco tibeti egyházfő, a tibeti emigráns kormány vezetője, Nobel-békedíjas, az észa-indiai Dharmszalában él – 1935-ben Csinghaj tartományban született, s 1959-es száműzése óta nem tette a lábát kínai földre. Most engedélyt kért Pekingtől, hogy a tartományba utazzon és segítsen megnyugtatni az embereket, az áldozatok hozzátartozóit. Peking nem válaszolt a kérésre.

Egy parlamenti főtanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy külföldi ellenséges erők a földrengés ürügyén ellentéteket szítanak, szabotázsakciókat akarnak végrehajtani. A főtanácsadó nem említette a tibeti egyházfőt, de az „ellenséges erők” kifejezés gyakran rá és a környezetére vonatkozik.