Lovas tisztelgésből hagyományőrző hadjárat

Fülöp Tibor egyike volt annak a kilenc lovasnak, akik 1989-ben először járták be a csaták helyszíneit. A Magyar Hagyományőr Világszövetség ügyvezető elnökeként azt is fontosnak tartja, hogy az érintett települések mindegyikén ünnep legyen a múlt felelevenítése.

– Visszatekintve a kezdetekre, mik az első gondolatai?
– Azok közül, akikkel elkezdtük, már kevesen vannak velünk, ám azóta felnőtt egy nemzedék, s a fiatalok közül sokan vannak közöttünk. Tavaszi hadjáratunkban elkezdtünk valamit, egyre több érdekesség, ötlet került egy vázra, továbbépítve, gazdagítva azt. Az alapgondolat azonban megmaradt, a változások inkább mennyiségiek.

– Az évek során nemcsak a csapat nagysága, de a helyszínek száma is nőtt.
– 1989-ben 6 települést kerestünk fel, az idén már 35 helyen vannak rendezvények. A legnagyobbak a csatabemutatók helyszínén, egyre több lovassal, pirotechnikával, látványos külsőségekkel. Az is nagyon lényeges, hogy a csatabemutatók között mely településeken jelenünk meg. Mindenütt megemlékezést, koszorúzást tartunk – közösen a helyi önkormányzatokkal, hagyományőrző egyesületekkel.

– A szervezésben, az anyagi feltételek megteremtésében kikre számíthatnak?
– A feladatokat megosztjuk, mindenütt dolgoznak helyi szervezők, másrészt ágazatonként is vannak segítőink. Mások és mások fogják össze a lovasság, a tüzérség a gyalogság munkáját. Nekem az a feladatom, hogy az egységeket, illetve ezek vezetőit megtaláljam, de soha semmi nem működne a támogatások nélkül, ami az önkormányzatok részéről hosszú ideje igen jelentős. A hadjáratban személyesen résztvevők hozzák a lovakat, eszközöket, hiszen ezt senki nem pénzért csinálja, hanem benne van a szíve és a lelke – mondta a főszervező.

Az idén mintegy 80-100 lovas hagyományőrző – jórészt huszár – járja be az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait Magyarországon és a Felvidéken. Mindenütt csatlakoznak hozzájuk csapatok a helyi és környékbeli szervezetekből. Csaknem 60 katonai hagyományőrző és 50 más társadalmi szervezet vesz részt a programokban, melyeken a csatabemutatók mellett történelmi előadások, népzenei és néptáncműsorok, rockkoncertek, huszárkonyha, zenés katonai hagyományőrző parádék is láthatók.

Április 2-án Boldogról indult a nagy menetelés, majd a Jászságon keresztül Nagykáta, Tápióbicske, Isaszeg útvonalon vonulnak végig, 7-én és 8-án pedig Gödöllő és Vác a sorozat helyszíne. Április 23. és 26. között a hadjárat felvidéki része zajlik, többek között Búcs és Révkomárom is fogadja a hagyományőrzőket.

Bármelyik fotóra kattintva megnyílik a képgalériánk!