A britek még haboznak

David Cameron (képünkön) konzervatív pártvezető kijelentette: „Világos, hogy a munkáspárti kormány elveszítette mandátumát a kormányzásra”. Gordon Brown, a Labour vezetője válaszul közölte: lehetséges, hogy koalíciós tárgyalásokat kezd a liberális demokratákkal. Ez utóbbiak még nem is reagáltak erre, amikor William Hague a konzervatívok árnyék-külügyminisztere politikai szégyennek nevezte a koalíciós kísérletet.

A brit alkotmányos szokások szerint amennyiben patthelyzet alakul ki a parlamentben – azaz egyik pártnak sincs abszolút többségbe –, akkor a hivatalban lévő miniszterelnök teheti meg az első kísérletet a kormány megalakítására.

Ha egyáltalán létre is jön valamilyen koalíció, akkor is csak kisebbségi kormány alakulhat a péntek reggeli becslések szerint, ami alaposan megnehezíti majd a brit politikusok életét. Általános vélemény szerint a britek még az idén új választásokat tartanak. Közel 500 helyen már van végeredmény, s ezek alapján a 2005-ös választásokhoz képest a konzervatívok 4 százalékkal több helyet szereztek, a munkáspártiak vesztesége 6,5 százalék, a liberálisok pedig csak 0,9 százalékkal javítottak teljesítményükön. A részvételi arány 62,5 százalék körül volt, valamivel több, mint 2005-ben. Sokan számítottak arra, hogy éppen a liberális demokraták lesznek a „királycsinálók”, de ez nem következett be.

„Nagy hír” volt Nagy-Britanniában, hogy a választások éjszakáján hosszú sorok álltak a szavazóhelyiségek előtt, és az is előfordult, hogy sokan nem tudtak szavazni. A voksolás helyi idő szerint este tízig (budapesti idő szerint 11-ig) tartott, utána a szavazóhelyiségek bezártak, minden szavazásra várakozót elküldtek. Ebben a kiélezett helyzetben minden voks számíthat, ezért nagyon valószínű, hogy tiltakozások, bonyolult jogi eljárások kezdődnek.

Ma reggel a BBC közzétette az úgynevezett exit-pollt (a szavazóhelyiségekből már távozók megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatást). Az exit poll a BBC, az ITV és a Sky tévék közös kutatása volt és – szokás szerint – elég pontosnak tartható. E szerint a konzervatívoknak 305, a Munkáspártnak 255, a liberális demokratáknak 61 képviselője lesz. A nacionalisták és mások 29 helyet szereznének. Más szóval: a konzervatívok 21 hellyel maradhatnak le az abszolút többségről a 650 tagú alósházban.

Ha ez a helyzet marad, akkor II. Erzsébet királynő nem tehet egyebet, mint azt, hogy legelőször Gordon Brown hivatalban lévő miniszterelnököt bízza meg először a kormányalakítással. Ha ez nem megy – Brown nem vállalja, mert nem talál koalíciós partnert –, akkor következhet David Cameron.

Brown csak a liberális demokratákkal próbálkozhat, Cameron azonban még velük sem: a programjuk ehhez nagyon eltérő. Május 25-ig minden eldőlhet – az is, hogy lesznek-e új választások.