A pénzvilág Londonra figyel

Az Európai Bizottság – vagyis az Európai Unió 27 tagállamának képviselőiből álló „kormánya” – nincs egyedül félelmeivel. Az egész pénzügyi világ izgatottan várja, hogy milyen eredménnyel zárulnak a csütörtöki választások. Nagy-Britannia végül is a világ ötödik legnagyobb gazdasága, az EU egyik tartóoszlopa, a nemzetközi pénzvilág egyik legbefolyásosabb központja. A britek azonban külön utakon járnak: az EU Bizottsága szerint a költségvetési deficit az idén meghaladja majd a bruttó hazai termék 12 százalékát. Ez már ebben az évben nagyobb lesz a görög hiánynál, hiszen a görög deficit tavaly 13,6 százalékos volt, viszont a megszorítások nyomán idén 9,3 százalékra csökken.

A pénzvilágot sorra rázkódtatják meg az európai események: a görög válság, a spanyol és portugál kilátások – de még az izlandi hamufelhő is. És most jönnek a britek! Lehetséges ugyanis, hogy hosszú évtizedek óta először most nem lesz igazi győztese a választásoknak, azaz sem a Munkáspárt (Gordon Brown), sem a konzervatívok (David Cameron), sem pedig a liberális demokraták (Nick Clegg) nem szereznek annyi mandátumot a 650 tagú alsóházban, amellyel többségi kormányt tudnának alakítani.

A britek irtóznak a koalíciótól, amely náluk valahogy nem működik. Erre utoljára 1974-ben került sor, de csak pár hónapig tartott: új választásokat kellett kiírni. A munkáspárti Harold Wilson akkor hajszálnyi többséggel győzött. Egyszóval meglehet, hogy hiába lesz győztese csütörtök este a brit választásoknak, az nem tud kormányt alakítani.

Újabb csapás éri tehát a nemzetközi pénzvilágot: bizonytalanság Nagy-Britanniában. A pénz és a gazdaság ugyanis jó értelemben mindig „spekulál”: bekalkulálja a jövendő kormány lehetséges gazdasági és pénzpolitikáját a kampányban elhangzott ígéretek, elképzelések alapján. Most pedig megeshet, hogy még egy darabig nem tudja, melyik kormányra spekuláljon. Lehet, hogy új választásokat kell kiírni Nagy-Britanniában, s ez tartósítja a bizonytalanságot.

London egyben pénzügyi központ, a brit gazdaságpolitika, az adósság kezelése, a gazdasági növekedés előmozdításának módja és egyáltalán a monetáris szabályozás lényeges mértékben befolyásolhatja az európai (sőt, a globális) tőzsdéket és pénzpiacokat.London azonban nem Athén: egyszerűen rosszkor jöttek a választások. A brit gazdaság alapjaiban egészséges. Akadnak olyan szakértők, akik szerint a parlamenti patthelyzet, a kormány alakításának elhúzódása még jól is jöhet Nagy-Britanniának: addig legalább egyik politikai tényező sem szánhatja el magát elhamarkodott, meggondolatlan döntésekre.