Akié Synthia, azé a hatalom?

John Sulston professzor – aki részt vett az emberi géntérkép összeállításában – nem először keveredik jogi vitába az Amerikában dolgozó dr. Craig Venterrel, aki a múlt héten – a Science című lap hasábjain – a nyilvánosság elé tárta: mesterséges életformát hozott létre. Egy baktériumot használt fel erre a célra: kivette a sejtmagot, majd helyébe egy valóban mesterségesen „összerakott”, szintetikus sejtmagot ültetett – azaz kicserélte egy létező baktérium „szoftverét”. A baktérium már az új programot követte.

Ez – a sejt örökítő anyagának mesterséges összeállítása – hatalmas technikai és tudományos bravúr, ám dr. Venter olyan baktériumot használt fel, amely évmilliárdok alatt fejlődött ki az evolúció során. A kísérlet így átugrotta, illetve felhasználta az evolúciót – azaz messze vagyunk még a mesterséges élettől. Hasonló kutatások 40 éve folynak.

Craig Venter, illetve a magántulajdonban lévő J Craig Venter Institute (JCVI) szabadalommal védené az így mesterségesen létrehozott szintetikus organizmust, amelynek beceneve: Synthia.

Sulston professzor, a Manchester Egyetem tudósa úgy véli, hogy a szabadalmaztatás rendkívül károkat okozna: „Olvastam a szabadalmi iratokat, és mondhatom, rendkívül sok területre terjednének ki. Nagyon remélem, hogy ezt senki nem fogadja el, mert így a genetikai kutatások, illetve a génmanipulációk nagy területe kerülne a J Craig Venter Institute ellenőrzése alá. Ez pedig azt jelenti, hogy monopolhelyzetbe kerülnének a kutatások számos technikai területén” – mondta Sulston a BBC-nek.

A vita érdekessége, hogy tíz évvel ezelőtt Craig Venter csak külön díjazásért adott volna információt a géntérképről, a gének szekvenciájáról – így védte volna a szellem tulajdont. John Sulston professzor és sokan mások azonban úgy érveltek, hogy az emberre vonatkozó genetikai információkat nem lehet szellemi tulajdonként értékesíteni: az emberi genom köztulajdon, az információkat minden tudós számára szabadon hozzáférhetővé kell tenni. Akkor 2000-ben Sulston és társai véleménye győzött.

Craig Venter szóvivője annyit mondott, hogy számos intézet dolgozik a szintetikus genetikai és biológiai kutatások területén, s több intézet is levédette munkájuknak ilyen vagy olyan részletét. Monopóliumról tehát nem lehet szó.

A szellemi tulajdonnak ez az aspektusa éppen a londoni Királyi Társaság (Royal Society, tudományos akadémia) ülésén került szóba, ahol a résztvevők egy jelentést vitattak meg, amelynek címe: Kié a tudomány? A referátumot a Manchester Egyetem tudományos, etikai és innovációs intézete állította össze – melynek vezetője John Sulston. A professzor szerint azért nem lehet szabadalmaztatni az emberi, vagy élő organizmusból származó génre vonatkozó információkat, mert azok „csak” felfedezések vagy feltárások.

Tavaly a Myriad Genetics amerikai vállalat elveszített egy pert: levédette az emlőrák két génjére vonatkozó jogokat, de civil szervezetek bírósághoz fordultak. A szabadalom jó részét a vállalatnak fel kellett adnia.