Capriccio cseh módra

A csehországi választások után a legtöbb szavazatot – mindössze 22 százalékkal – a szociáldemokraták kapták, de így is a partvonalra szorultak. A legnagyobb vesztesek a polgári demokraták, akik a voksok mindössze 20,2 százalékát szerezték meg – mégis kormányt alakíthatnak.

Az igazi győztesek azonban a nagy politikai színtéren frissen feltűnt pártok. Csehországban az arisztokrata (volt külügyminiszter) Karel Schwarzenberg TOP 09 pártja (a TOP betűszó, a hagyomány, felelősség és felvirágzás szavakat takarja) és a Radek John író, újságíró által alapított Közügyek pártja (VV) a királycsináló. Nélkülük nincs jobboldali kormány – de ha megállapodnak, akkor 118 voksuk lesz a 200 tagú parlamentben. A rendszerváltoztatás óta eddig ez lesz – lehet – a legnagyobb és legkényelmesebb kormánytöbbség.

Jirí Paroubek szociáldemokrata vezető a jelek szerint semmit sem tanult a politikai számtanból. Pártja a legjobb esetben is a szavazatok 30-32 százalékára – tehát mindenképpen koalíciós kormányzásra – számíthatott, mégsem készített B tervet. A szavazók kiejtették a parlamentből a kereszténydemokratákat és a zöldeket – maradtak Paroubeknek a cseh kommunisták. De még ha velük kötöttek volna szövetséget, akkor is csak 84 parlamenti hellyel rendelkeztek volna a 200-ból. Az pedig eleve kizárt volt, hogy a másik három jobboldali párt közül bármelyik összeáll a szociáldemokratákkal.

A helyzet pofonegyszerűnek látszik – pedig nem az. Összesen 25 pártból öt jutott be a parlamentbe: három jobboldali és két baloldali tömörülés. Ha a jobboldal szövetkezik, akkor nincs miről vitatkozni. A hírmagyarázók úgy összegezték a helyzetet, hogy a cseh jobboldal a legnagyobb híve a költségvetési megszorításoknak – a csehek pedig rájuk szavaztak. Jirí Paroubek ugyanis nem mondhatott le a szociális hálóról, és még adóemelést is kilátásba helyezett.

Petr Necas, a polgári demokraták vezetője – és a valószínű miniszterelnök – kijelentette, hogy a csehek ezzel szemben készek megelőzni a görög válsághoz hasonló helyzet kialakulását, azaz maguk is a kiadások csökkentését akarják. Nem mindegy tehát, hogy a jobboldali pártok miként egyeznek meg a gazdasági megszorító intézkedések részleteiben, és mit fognak szólni a csehek, ha azok húsba vágnak.

És a nagy kérdés: mit fog szólni Václav Klaus cseh államfő, a polgári demokraták euroszkeptikus mentora, aki minden kérdésben hallatni akarja a szavát? Most is hallatta. „Kő kövön nem maradt” – mondta az elnök egy cseh lapnak adott interjúban. Szerinte felborult az ismerős politikai struktúra, amely eddig eszmei vagy ideológiai alapokon szervezett pátokon nyugodott. S most jöttek az „ismeretlen” politikai pártok, amelyekről senki sem tudja, hogyan politizálnak majd. „Ez szörnyű”, mondta Klaus, akinek a számára rejtély, miként vélekedik a TOP 09 vagy a Közügyek pártja a nyugdíjrendszerről, az egészségügyről, a védelemről vagy a belügyekről. „S hogyan fognak ezek viselkedni a reális politikai életben?”