Már nem csak a felelőtleneket fenyegeti a hitelbedőlés

Lénárt Mariann elmondta: az árfolyam-ingadozás már nem azokat sújtja, akik felelőtlenül vettek fel hiteleket, hanem az átlagos középosztálybeli családokat, akik még tudják fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket, de idén már nem mentek nyaralni, és sokuknak kérdéses, miből fogják finanszírozni az iskolakezdést, vagy egyáltalán hogyan fognak új cipőt venni a gyerekeknek őszre.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb statisztikái szerint 600 ezer embernek van lakáscélú devizahitele, melynek összértéke 2500 milliárd forint. A lakosság teljes hitelállománya ennél jóval nagyobb; a Magyar Nemzeti Bank (MNB) e havi adatai alapján 8648 milliárd forint, melynek értéke júniusban éppen a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt 585 milliárd forinttal nőtt.

Lénárt Mariann szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy havonta 1500 ember keresi meg őket. A szervezet állami támogatást nem kap, a tagdíjakból és EU-s pályázatokból fedezi költségeit, önkéntesei jogi kérdésekben és az ügyintézésben adnak tanácsot, de egyre többször kell lelki segélyt nyújtaniuk. Ügyfeleik Magyarország egész területéről érkeznek, van köztük sejtbiológus és szakmunkás is.

Azt, hogy a válság a társadalom egészét sújtja, a PSZÁF adatai is alátámasztják. A statisztikák szerint a jelzálog fedezetű devizahitelesek 80 százaléka 50 év alatti, teljes munkaidőben dolgozik, nagy részük párkapcsolatban él és gyermekeket nevel. Mindössze 10 százalékuknak van megtakarítása, és ugyanekkora arányban vannak olyanok, akik az elkövetkezendő egy évben valamilyen nagyobb kiadást terveznek. A többségük, közel 80 százalékuk számára viszont a mindennapi élet egyre nehezebb, mert a törlesztőrészletek drasztikusan megemelkedtek.

Ahhoz, hogy a helyzetük konszolidálódjon – mondta a hitelkárosultak egyesületének titkára – az kellene, hogy a bankok átvállalják a válság költségeinek nagy részét. A szervezet már jóval korábban kidolgozta javaslatait, melynek egyike megegyezett a PSZÁF által hétfőn nyilvánosságra hozott tervezetével, mely a devizahitelek átváltásánál a MNB hivatalos árfolyamát vagy a kereskedelmi bankok középárfolyamát venné alapul.

Annak ellenére, hogy az MKB Bank átmeneti jelleggel már lehetővé tette svájci frank alapú hitelt felvett ügyfeleinek, hogy középárfolyamon törlesszenek, a pénzügyi elemzők szerint a bankok átháríthatják a költségeket a klienseikre. Még a tavaly elfogadott banki etikai kódex is kimondja, hogy ha a jegybank a pénzintézetek tevékenységét, működési feltételeit rendelkezéseivel befolyásolja, lehetőség van a hitelkamat megemelésére. Emellett, valószínűleg a banki szolgáltatások, ügyintézés díja is emelkedni fog azért, mert a középárfolyamhoz kötött átváltás kockázattal jár a bankok számára. A Költségvetési Tanács júniusi elemzése szerint a „bankadó” 130 milliárdjából várhatóan 80 milliárdot a fogyasztókra fognak hárítani Ehhez hasonlóan, ha Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadja ősszel a PSZÁF javaslatát, ennek a költségei is azokat fogják terhelni, akiknek éppen segíteni akartak.
Szűcs Ágnes