Száz éve született Teréz anya

„Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel” – ezt olyan ember mondta, akinél többet nem sokan tettek az emberiségért. Egy aprócska, törődött, idős asszony, aki az egész világ tiszteletét kivívta: keresztényekét, muzulmánokét, hindukét, buddhistákét egyaránt.

Ország-világUjlaki Ágnes2010. 08. 27. péntek2010. 08. 27.
Száz éve született Teréz anya

Teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született az albániai Skopje városában 1910. augusztus 27-én. Édesapja építési vállalkozó volt, aki részt vett az oszmán megszállás ellen szervezkedő nacionalista mozgalomban, s 1919-ben politikai gyilkosság áldozata lett. Agnes 1928-ban, áldozócsütörtökön határozta el, hogy szerzetesként Istennek szenteli életét. felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte.  

Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat, 1931-ben. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott lisieux-i Kis Szent Teréz iránt érzett tiszteletből választotta. Engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, s a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Pius pápa jóváhagyta: szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a kalkuttai érsek felügyelete alatt. 1948. augusztusában Teréz anya levette a Loreto nővérek ruháját és fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. Még ugyanebben az évben engedélyt kapott első nyomornegyedi iskolájának megnyitására.

1950. októberében jóváhagyták az új szerzetestársulatot, a Szeretet Misszionáriusait, amely Kalkuttában alakult meg, és innen terjedt el egész Indiában, majd világszerte. Hitvallásuk szerint: „Mindenekelőtt szerzetesnővérek vagyunk, s nem szociális segítők, tanárok, ápolónok vagy orvosok. A különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ők valamit cselekszenek, mi pedig Valakinek.”

A Szeretet Misszionáriusai azóta is a legelesettebbek, a nyomorgók, a haldoklók, a kitaszítottak gyámolítói. Indiában dolgoznak a legtöbben, de az egész világon végzik tevékenységüket. Magyarországon két rendházuk is van, ahonnan a kék-fehér száris nővérek kijárnak gondozottjaikhoz. Ma már több ezer szerzetes és hárommillió önkéntes tartozik hozzájuk. Számos rangos nemzetközi elismerést követően, 1979-ben Teréz anyának ítélték a Béke Nobel-díjat. Az ezzel járó pénzt természetesen kalkuttai szegényeire fordította, mint ahogyan az ünnepi bankettre szánt összeget is elkérte nekik.

II.János Pál pápával kölcsönösen csodálták egymást. A pápa meglátogatta őt Indiában is. Teréz anya 1997-ben halt meg. Bár India nem keresztény ország, azzal mutatta ki megbecsülését és háláját az apáca iránt, hogy emlékezetes állami temetést rendezett neki Kalkuttában. 2003-ban II. János Pál negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta Teréz anyát.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek