Gyanúsnak találták a vatikáni bank pénzügyeit

Vatikán Banknak nevezik azt a pénzügyi intézményt, amely a Szentszék kiterjedt pénzügyeit kezeli, vallási intézményeinek, alapítványainak és sok más szervezetének, rendeknek – de még a vallási személyiségeknek is – a pénzét forgatja.

Hivatalos neve Istituto per le Opere di Religione (IOR), azaz vallási műveletek (tevékenységek) intézete, amelyet a második világháború idején 1942-ben alapított XII. Piusz pápa. Székhelye a Vatikánvárosban van és „profi bankként” működik: élén elnök áll, s vezérigazgatója is van. A különbség annyi, hogy a bank közvetlenül a bíborosok különleges bizottságának felelős – de végső fokon magának a pápának. A Vatikán Bank vagyonát azonban formálisan nem a Vatikán tulajdonának tekintik, ezért lényegében a Szentszék alapítványai között tartják nyilván. Ez azt is jelenti, hogy a bank feletti hatósági pénzügyi ellenőrzés – a nagy bankokhoz képest – lazább.

A hét elején kiderült, hogy az olasz pénzügyi hatóságok pénzmosás gyanúja miatt vizsgálatot kezdeményeztek Ettore Gotti Tedeschi, a bank elnöke és Paolo Cipriani, a bank vezérigazgatója ellen. A nyomozók a bank számláján zároltak összesen 23 millió eurót (6,4 milliárd forint), mert az összeget gyanús tranzakciókkal akartak más számlákra utalni. A pénzügyi szabályok szerint ilyen esetekben ki kell derülnie, hogy az átutalandó összeg honnan származik – ha nem derül ki, az felveti a pénzmosás gyanúját.

A Vatikán csodálkozásának és megdöbbenésének adott hangot, s teljes bizalmáról biztosította Tedeschi bankelnököt, aki egy éve áll az intézet élén – és éppen azért került oda, mert a „pénzügyi etika” szakértője. Az IOR pénzügyei körül ugyanis egy éve kaptak lábra különféle híresztelések, egyebek között ezért szervezték át a vezetést. A L’Osservatore Romano, a Vatikán lapja szerdán első oldalas cikkben utasított el minden gyanút, és közölte, hogy az átutalásokkal kapcsolatos egyszerű technikai hiba okozta a félreértést. Az újság megerősítette azt is, hogy a homályos pénzügyi tranzakcióra az olasz központi bank, a Banca d’Italia egyik szervezete hívta fel pénzügyi hatóságok figyelmét. Ez éppenséggel kötelessége volt, mert az év elejétől kezdve az olasz központi bank ellenőrzi, hogy az IOR betartja-e a pénzmosás tilalmára vonatkozó szabályokat.

A nyomozás azonban a megdöbbenés és csodálkozás ellenére egyelőre folytatódik. Az ügy miatt világszerte felidézik, hogy 1982-ben kitört a világbotrány az IOR körül. Akkor vádat emeltek Paul Marcinkus érsek, az IOR kormányzója ellen és azzal gyanúsították, hogy köze volt Olaszország legnagyobb magánbankja, a Banco Ambrosiano „bedőléséhez”, 3,5 milliárd dolláros bukásához. Marcinkus atyát soha sem tartóztatták le, de az Ambrosiano bank két vezetőjét ismeretlen körülmények között meggyilkolták. A bank elnökét, Roberto Calvit, aki közel állt a Vatikánhoz – az „Isten bankárának” is nevezték –, a londoni Blackfriars hídra akasztották fel.