Úton a balkáni cigányság

ENSZ-bizottság szólította fel Franciaországot, hogy hagyja abba a romák kollektív deportálását. Az ügy nagy hullámokat ver, és Európa lassan rájön, nem tologathatja a romák gondjait egyik országból a másikba.

Ország-világA. Fodor György2010. 09. 03. péntek2010. 09. 03.

Kép: Roissy, 2010. augusztus 26. Franciaországból kiutasított romák érkeznek a Charles de Gaulle nemzetközi repülőtérre a Párizs melletti Roissyban 2010. augusztus 26-án. Ezen a napon a francia állam több mint 150 romát küldött haza Romániába. Eric Besson bevándorlásügyi miniszter közölte, hogy másnap két gép indul romákkal Romániába, az egyik Párizsból 158 fővel, a másik Lyonból 125 emberrel. Az év eleje óta több mint nyolcezer román és bolgár cigányt költöztettek haza Franciaországból. (MTI/AP/Jacques Brinon), Fotó: Jacques Brinon

Úton a balkáni cigányság
Roissy, 2010. augusztus 26. Franciaországból kiutasított romák érkeznek a Charles de Gaulle nemzetközi repülőtérre a Párizs melletti Roissyban 2010. augusztus 26-án. Ezen a napon a francia állam több mint 150 romát küldött haza Romániába. Eric Besson bevándorlásügyi miniszter közölte, hogy másnap két gép indul romákkal Romániába, az egyik Párizsból 158 fővel, a másik Lyonból 125 emberrel. Az év eleje óta több mint nyolcezer román és bolgár cigányt költöztettek haza Franciaországból. (MTI/AP/Jacques Brinon)
Fotó: Jacques Brinon

Mélységesen aggasztja az ENSZ-nek a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó bizottságát (ERD) az is, hogy a francia politikai szóhasználatban egyre gyakrabban fordulnak elő „diszkriminatív kijelentések”. Ezért a bizottság adott bizonyos ajánlásokat is a franciáknak: keressék a tartós megoldásokat és szüntessék meg a kollektív kitoloncolást.

Pierre-Richard Prosper, a bizottság egyik tagja legfőképp azt kifogásolta, hogy a francia hatóságok nem személyre szólóan vizsgálják a romák deportálásának jogosságát, hanem lerombolnak egy-egy (illegálisan létesített) cigánytábort, a lakóit némi euróösszeggel a zsebükben hazaküldik Romániába és Bulgáriába.

A franciák állítják, hogy a deportálások teljesen megfelelnek az Európai Unió (EU) irányelveinek, illetve az EU-jognak. A román és a bolgár cigányok ugyan vízum nélkül utazhatnak bárhová Európában, de ők – lévén az EU viszonylag friss tagjai – munkavállalási és letelepedési engedély híján csak három hónapig tartózkodhatnak Franciaországban.

A franciák arra is hivatkoznak, hogy az illegálisan épített cigánytáborok megzavarják a közeli helyi közösségek életét, melegágyai a bűnnek, a prostitúciónak, a koldulásnak, a betegségeknek és a gyerekek „kihasználásának” ilyen vagy amolyan célra. Szép lassan az is kiderült, hogy Franciaország csak tavaly mintegy 10 000 romát „repatriált”.

Nicolas Sarkozy francia elnök maga kezdeményezte a cigányok helyzetének rendezését, ezt kezdetben a franciák többsége is támogatta. Csakhogy az elnök sorsa – és politikai jövője – korántsem a Franciaországban menedéket kereső cigányság ügyétől függ. Szeptember 7-én országos tüntetés és sztrájk lesz a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évesre történő emelése ellen.

Ha pedig a francia nemzetgyűlés nem fogadja el a reformot, akkor Sarkozy elveszti megmaradt „arcát” is. A franciáknak 2013-ra a jelenlegi 8 százalékról 3 százalékra kellene csökkenteniük a költségvetési hiányt – Sarkozy megtiltotta minisztereinek a „szigorítás” (rigueur) szó használatát is. A franciáknak 100 milliárd eurót (28,5 ezer milliárd forintot) kellene hirtelen összekaparniuk ahhoz, hogy a most meglévő réseket betömjék.

Sarkozy esete a populizmussal mindenesetre rávilágított arra, hogy az európai cigányság felzárkóztatása ennek az összegnek a töredékébe kerülne, ha erre odafigyelt volna valaki. Az unióban ráébrednek arra, hogy európai megoldásra van szükség. A franciák, románok, bolgárok egy ideig fenyegették egymást – majd arra a következtetésre jutottak, hogy több pénzt kérnek a cigányok „integrálására”. Ezel kissé megkéstek, több évtizedet, ahogy a többi EU-tagállam is.

Pozsonyi mészárlás. Bekattant egy férfi Pozsonyban, magához vette géppisztolyát és pár kézifegyverét, behatolt a panelházban alatta lévő lakásba, legyilkolta a roma családot (négy nőt és két férfit, egyiküket a folyosón), majd kiment az utcára és mindenkire lőtt, aki mozgott. A hétfő esti híradá­sok szerint a középkorú férfi – videó is készült róla, ahogy lövöldözik – összesen hét embert lőtt agyon, közöttük egy nőt, aki kiment bámészkodni az erkélyre. Őt csak a hazatérő férje találta meg, mert nem is keresték. Legalább 14-en kerültek kórházba, közöttük van egy hároméves kisgyerek meg egy rendőr, aki a fejébe kapott golyót.

Az ámokfutó egy 48 éves volt katona, a nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Jaroslav Spi¬šiak országos rendőrfőkapitány úgy tájékoztatott, hogy a tettes, aki egy panellakásban géppisztollyal gyilkolt, később öngyilkosságot követett el. A főkapitány szerint a tettes egyedül volt: „Mindenre lőtt, ami vagy aki mozgott, és miután bekerítették, nem volt más választása, csak az öngyilkosság”. Daniel Lipšic szlovák belügyminiszter délutáni pozsonyi sajtóértekezletén egyszerűen nem tudott semmit sem mondani a gyilkosság motívumairól, mert annyira irracionális, ami történt.

Meglehet, hogy a tettes kábítószer hatása alatt lövöldözött. A lakásban lelőtt áldozatok között négy nő is volt, a híresztelések szerint a gyilkos férfinak régóta voltak konfliktusai a családdal. A halottak egyébként mind rokonok voltak. Valaki felvette videóra is az őszes hajú férfit, aki fegyverével felfelé, a lakások ablakaira célzott.

Pozsonyt sokkolták a történtek, ehhez akár csak hasonló esemény sem történt soha. „Kész vadnyugat” – mondta egy pozsonyi férfi. Egyelőre kilenc embert kezelnek kórházban, és nem kizárt, hogy az áldozatok száma nő. A hároméves kisgyerek azonban nincs veszélyben. A szlovák sajtó szerint egyértelmű, hogy a gyilkoló férfinak, aki a roma családdal egyazon társasházban lakott, állandó vitái voltak a lakótársakkal, ezért a bűncselekmény rasszista színezetű. Ezt eddig azonban sem a rendőrség, sem más hivatalos beszámoló nem erősítette meg.

Ezek is érdekelhetnek