Sokan tértek vissza hazájukba, akik korábban menekülni kényszerültek Irak háborús övezeteiből – ám most úgy látják, hiba volt visszamenni. A megélhetési gondok mellett ugyanis az egészségügyi ellátás is akadozik, ráadásul sokszor életveszélyben vannak a gyakori robbantások miatt.
Hiába gondolták úgy, hogy a visszatérés megoldást nyújthat az addigi bizonytalan élethelyzetükre, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) megbízásából készített felmérés szerint a Bagdadba visszatérő iraki menekültek 61 százaléka már bánja, hogy a menedéket nyújtó országot elhagyva visszatért szülőhazájába.
A Szíriából és Jordániából 2-3 éve hazatért menekültek többsége megélhetési gondok miatt hagyta el befogadó országát, ám most 87 százalékuk úgy érzi, helyzeükt a hazájukban is megoldatlan: nem tudják fedezni családjuk alapszükségleteit. Sokan csak alkalmi munkákat találnak, nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, továbbá folyamatos bizonytalansággal kell együtt élniük. A megkérdezett több mint 2300 hazatérő számolt be a civil lakosság életét is veszélyeztető robbantásokról, emberrablásokról és katonai akciókról, amelyekkel lakóhelyükön rendszeresen szembesülnek – olvasható az ELTE hírlevelében.
A kutatás kiterjedt a hazájuktól továbbra is távol élő menekültekre, akik Szíriában és Jordániában találtak átmeneti otthonra. A megkérdezett 3500 menekült többsége továbbra sem mer visszatérni hazájába, ugyanis félnek a lakhatási, megélhetési és oktatási problémáktól, illetve a politikai és társadalmi bizonytalanságot hangsúlyozzák visszatérésük akadályaként.
Az ENSZ menekültügyi hivatala egyébként – a biztonsági kockázatokra való tekintettel – szintén nem javasolja a menekülteknek a hazatérést. Akik pedig mégis visszamennének a hazájukba, őket igyekeznek anyagilag segíteni a hazajutásban és az újbóli letelepedés költségeiben.
A lehetőséggel 2007 óta alig háromezer menekült élt, igaz sokan az ENSZ segítsége nélkül tértek haza. Szíriában és Jordániában jelenleg mintegy 180 ezer regisztrált iraki menekültet tartanak nyilván.