Fekete polgármester Szlovéniában

Bossman doktor a balközép szociáldemokraták jelöltjeként indult a helyhatósági választásokon, s a szavazatok 51,4 százalékát szerezte meg.

A doktor az 1980-as években érkezett az akkori Jugoszláviába, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Azt tervezte, hogy a diploma megszerzése után visszatér Ghanaba, de feleségül vette egy horvát származású kolléganőjét és maradt Szlovéniában.

A fekete bőrű doktor büszke és boldog: szerinte győzelme azt jelenti, hogy Szlovéniában a demokrácia igen magas szinten működik: az itt élők „már nem is látják” a bőre színét, az elmúlt években nem tapasztalt semmiféle diszkriminációt.

„Mindig vannak azonban kis csoportok, akik nem fogadják el a tőlük eltérő embereket, a kezdeti időkben láttam rajtuk, nem nagyon boldogok, hogy itt vagyok. Az utóbbi 10-15 évben azonban nem tapasztaltam ilyet.”.

Választási kampányát Bossman a párbeszédre alapozta, s megígérte, hogy fellendíti a turizmust, repülőteret, golfpályákat is épít és ügyel a környezetre.

A kétmilliós ország lakosságának 12 százaléka nem Szlovéniában született. Az ország – területe csak 20 273 négyzetkilométer –1991-ben nyerte el függetlenségét, viszonylag kisebb véráldozatok árán. Szlovénia a volt Jugoszlávia ez ideig egyetlen országa, amely az Európai Unió tagja, az új tagállamok közül elsőként látta el az EU elnöki tisztét, már bevezette az eurót.

Ami a szlovén liberalizmust és toleranciát illeti, a kép nem ennyire rózsás – emlékeztetett a BBC. A függetlenség elnyerése után Szlovéniában egyszerűen törölték a nyilvántartásokból annak a sok ezer embernek a nevét, aki a volt Jugoszlávia más tagállamaiban született, megvonva tőlük a letelepedési engedélyt. Aztán nem sokkal az EU-tagság előtt a szlovén kormány és a parlament helyreállította állampolgársági jogaikat – ám ezt később egy népszavazás elutasította. Az igaz, hogy a népszavazáson a részvételi arány csak 31 százalékos volt – de a szavazók 94 százaléka ellenezte a kisebbség állampolgári jogainak helyreállítását.