Népvándorló bevándorlók?

Németország kancellárjának beszéde azért keltett hatalmas figyelmet, mert szerte Európában egyre hevesebb hangon folyik a vita a bevándorlásról, a cigányokról és nem utolsósorban a muszlimokról, akik egy német felmérés szerint „lerohanták” Németországot.

A Friedrich Ebert Alapítvány azt is kimutatta, hogy a lakosság 30 százaléka nemcsak általában a bevándorlóktól tart, hanem úgy véli, hogy a külföldi betelepülőket legfőképpen a német szociális juttatások érdeklik: az elsősorban török külföldiek jól megvannak az államtól kapott pénzekből és eszük ágában sincs az alkalmazkodás. Németország és a kormányzó konzervatív–szabad demokrata koalíció eddig rendkívül óvatosan kezelte a bevándorlók és a vendégmunkások ügyét. Német politikusok és szélsőjobboldaliak azonban egyre erőteljesebben kérték a kormánytól, hogy foglaljon állást a bevándorlók általi „lerohanás” ellen.

Angela Merkel most tiszta vizet öntött a pohárba – többek közt azért is, mert miközben mindez a társadalmat élénken foglalkoztatja, a saját politikai jövője is a mérlegen van.

„Egy ideig azzal áltattuk magunkat, hogy az 1960-as években behívott vendégmunkások nem maradnak sokáig, majd hazamennek. Pedig máig itt élnek országunkban. Azt képzeltük, hogy majd felépítjük a multikulturális társadalmat és boldogan élünk egymás mellett, élvezve a másik társaságát. Ez az elképzelés megbukott, véglegesen megbukott” – ismerte el Angela Merkel akár drámainak is nevezhető beszédében.

A kancellár óvakodott attól, hogy eleve elítélje a bevándorlókat – de azt „kikövetelte”, hogy az idegenek, akik Németországban akarnak élni, tanuljanak meg németül, szippantsanak fel valamit a német kultúrából, alkalmazkodjanak a környezetükhöz és a nyilvánosság előtt „viselkedjenek német módra”. Merkel végül is kijelentette, amit pártjában és a bajor keresztényszocialista pártban régóta sürgetnek: a bevándorlóknak többet kell tenniük azért, hogy beilleszkedjenek a német társadalomba. Horst Seehofer, a bajor testvérpárt, a CSU vezetője éppen a minap mondta: „a multikulti halott”. Az a szép elképzelés, amely szerint az arab, török és egyéb kultúrák békében virágoznak egymás mellett az európai környezetben, nem működik – ha a bevándorlók bizonyos mértékben nem veszik fel a befogadó nemzet életének és mindennapjainak ritmusát.

Angela Merkel beszédének jelentőségét egyelőre még felmérni is nehéz, de az biztos, hogy új lendületet ad a bevándorlásról folyó vitának, a kulturális jelképeknek – vagy éppen az európai „őslakosok” befogadottakkal kapcsolatos igényeinek.