Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A magyarok többsége aggódik a nyugdíjas kori megélhetése miatt, úgy érzi, hogy az államtól várható nyugdíj mellett mindenképp szüksége lesz valamilyen kiegészítő bevételre. Az elmúlt három évben viszont jól láthatóan nőtt azoknak az aránya, akik nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkeznek.
Kép: öreg kéz , nyugdíjas , pénz , idôs , szegény 2004.04.22. fotó: Hegedûs Márta
Az elmúlt három évben tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok több mint 80%-a nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak az aránya, kik szerint egyedül az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról.
„Figyelemre méltó változás következett be a magyarok gondolkodásában az elmúlt három évben. Azt eddig is látták, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megszokott életszínvonaluk fenntartásához, ám az Aviva 2010-es kutatásból az is kiderül, hogy érzik saját felelősségüket, és elkezdtek saját megtakarításokat felhalmozni nyugdíjas éveikre.” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese.
Az Aviva csoport által egész Európára évek óta elvégzett, a lakosság megtakarítási szokásait vizsgáló kutatás szerint a nyugdíjas korban várható bevételi források közül a magyarok többsége, csaknem 40% a rendszeres megtakarítással felhalmozott vagyont tekinti, míg 33%-uk azt gondolja, hogy elegendő, ha akkor tesznek félre, ha van rá lehetőségük. Az ingatlan befektetést is jó lehetőségnek tartja a megkérdezettek csaknem 10%-a.
„A magyar lakosság nagyobb része úgy látja, hogy a következő 12 hónapban ugyanannyit, vagy még többet is fog tudni nyugdíj céljára félretenni, mint eddig, egyharmaduk azonban nyugdíjcélú megtakarítási ütemének csökkenésére számít.” – tette hozzá Zolnay Judit.
Európa valamennyi államára jellemző: lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához, 60%-uk úgy látja, hogy életszínvonal csökkenésre kell számítania, az arány Lengyelországban kiemelkedően magas, eléri a 70%-ot. Ennek ellenére a lengyeleknél a legnagyobb azoknak az aránya, akik elsősorban az állami nyugdíjra számítanak, a franciáknál erre a lakosságnak csak 35%-a számít.
„Aggasztó, hogy még Európa fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országaiban is a lakosságnak csak kevesebb, mint fele tervezi, hogy magán megtakarításokból egészítse ki a nyugdíját.” – fejtette Ki Zolnay Judit. Az Aviva kutatásából kiderül, hogy a franciák 47%-a, a spanyolok és a lengyelek 39%-a tesz félre rendszeresen, ám nyugdíj tervezéssel még mindig csak kevesen rendelkeznek Európa valamennyi országában. A kutatásból az is kiderül, hogy az állami nyugdíj, a megtakarítások és a valós igények közti különbség fedezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak a nyugdíjas kori munkavállalást tartják Európa polgárai. Ám ennek esélyeit kevesen latolgatják.
„A nyugdíjtervezés olyan folyamat, ami már évtizedekkel a nyugdíjba menetel előtt megmutatja, hogy adott majdani életszínvonalhoz mekkora rendszeres megtakarításra van szükség. Ez azért fontos, hogy ne egy homályos kép, hanem a számok alapján lehessen dönteni az előtakarékosság mértékéről.” – tette hozzá az Aviva vezérigazgató-helyettese.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu