Akik miatt nincs ingyen sör

– Kilenc gyerek… Soha nem érezte, hogy túlvállalta magát?
– Volt olyan helyzet, amikor csapkodtak a hullámok a fejünk felett, de azzal a hittel éljük az életünket, hogy a Gondviselés nem rak nagyobb terhet az ember vállára, mint amennyit elbír. Sok mindenről le kellett mondani, és meg kellett tanulni nemet mondani. Holott alkatilag a feleségem is meg én is olyan emberek vagyunk, hogy nehezen mondunk nemet; az ilyen embert aztán egyre több feladat találja meg.

– Ön az én fejemben amolyan idealista tudósként élt, ezért meglepett, hogy 2002-ben a jobboldali pártok által támogatott jelöltként elindult a szegedi polgármester-választáson. Nem ódzkodott a politikától?
– De igen, pártnak soha nem voltam tagja. Függetlenként indultam; az akkori elhatározásom becsületbeli ügy volt, amelyre felkértek.

– Ennek ellenére az MSZP regnálása idején lett alkotmánybíró.
– Amikor Major Tamást megkérdezték, hogy ki kap nálunk Kossuth-díjat, azt válaszolta: akinek adnak. Vagyis az lesz alkotmánybíró, akit megválasztanak. Az én szegedi szereplésem „felnyomott” a Fidesz és a KDNP horizontjára, miközben az MSZP parlamenti képviselői között is számos volt tanítványom akad, mint például Botka László, Szeged polgármestere.

– Nehéz pálya az öné?
– Egy olyan testületbe csöppen bele az ember, amire jogászként nem lehet felkészülni. Megfelelő tudást persze lehet szerezni, de hogy ez, mint foglalkozás, mit jelent, azt csak az tudja, aki csinálja. Kezdő alkotmánybíróként óriási stresszben voltam. Az első pillanattól részt kellett venni a tárgyalásokon, szavazni kellett, nem lehet tartózkodni, miközben olykor nagyon kiélezettek voltak a szavazások.

– Néha az az érzésem, hogy a gyönyörű jogi érvelések végeredménye mégiscsak az adott alkotmánybíró értékrendjétől függ.
– Amikor valaki megtámad egy jogszabályt, mindig szigorú vélelmet állítunk fel annak alkotmányossága mellett. Vagyis nemcsak éppen-éppen, hanem nagyon vastagon kell alkotmányellenesnek lennie egy szabálynak, hogy ezt kimondjuk róla. A testület véleménye kemény viták közepette formálódik, és nem is alakul ki mindig konszenzus. A lényeg az, hogy a végső véleményünk megformálásában kizárólag szakmai mércét és szempontokat mérlegelünk.

– Azért nem mondhatjuk, hogy az alkotmánybíráskodásnak nincs köze az egyéni értékrendhez. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló határozatnál ön a különvéleményében arra hivatkozott, hogy az alkotmány szerint értékesebb a házasság, mint az egyéb párkapcsolatok. Ebben vastagon benne van az ön élete, a kilenc gyermeke, és mindaz, amit a világról gondol.
– Amikor olyan intézményekről kell véleményt formálni, ami így is, úgy is levezethető az alkotmányból, ott ki kell lépnem a jogból. Az alkotmány azt mondja, hogy a házasság és a család védelmét biztosítani kell: én ebből könnyen le tudom vezetni, hogy ha csak a házasság és a család, akkor az egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti. Innen egy lépés, hogy akkor, ami nem család vagy házasság, azt az alkotmánynak nem kell ugyanolyan mértékű védelemben részesíteni – lehet védeni, de kevésbé, mint a fentieket. Így gondolkoztam. Kisebbségben maradtunk egyébként ebből a szempontból a testületben, de ettől még nagyon jóban vagyunk egymással.

– Mit érez egy alkotmánybíró, amikor olyan problémákra kell választ adnia, hogy például valaki népszavazást szeretne arról, Gibraltárnál építsünk gátat, nehogy az olvadó jéghegyek leve belefolyjon a Földközi-tengerbe?
– A népszavazási kezdeményezések esetén az Ab jogorvoslati fórum, itt bajban vagyunk, mert a komolytalan beadványok tömegével kell szembenézni, és nincs hatáskörünk, hogy rövid úton elbánjunk velük. Öt vagy hat körben tárgyaltuk például azt a népszavazási kezdeményezést, hogy ingyen legyen a sör, ugyanis a kérdést kifejezetten nehéz volt alkotmányos érvvel visszautasítani. Ha elengedjük, simán megszavazták volna, és akkor mit csinálunk?

– És mit érez egy alkotmánybíró, amikor szűkítik az Ab jogköreit? Ráadásul éppen az a politikai oldal, amely polgármesterjelöltként támogatta.
– Az Ab testületként létezik, egyetlen alkotmánybírónak hivatalos véleménye fogalmilag sem lehet. A testület működését alapjaiban érintő kérdésekről is csak a testület fogalmazhat meg publikus álláspontot. Meg is tettük: a honlapunkon van, a nyitó oldalunkon. És elég egyértelmű: „Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka.”