Körbekerítik a határokat?

Szinán Ogán, a török Nemzetközi Kapcsolatok és Stratégiai Analízis Központ elnöke is úgy véli, hogy a török határra tervezett kerítésépítésnek a nyilvánosság előtt be nem vallott célja van:

– Görögország az illegális bevándorlás, Bulgária pedig a száj- és körömfájás elleni védekezés ürügyén gyakorlatilag Törökország és Európa közé épít falat – nyilatkozta, s az elképzelést egyenesen a Berlini falhoz vagy a Ciszjordániai falhoz hasonlította. – Az Európai Unió ezáltal meghúzza a határt a kereszténység és az iszlám világok között. Ezt nem lehet félvállról venni – tette hozzá.

Ugyanakkor mit tehetnének a görögök azért, hogy ne érkezzék országukba évi 11 ezer illegális bevándorló a török határon keresztül? Ez napi 30 (pontosabban 30,14) migráns, akiket más módszerrel nem nagyon lehet feltartóztatni. Nem állhatnak méterenként határőrök a határon; bár ha állnának is, csak annyit jelentene, hogy – ismerve a Balkán-félsziget szokásait – a határsértőknek költségesebb lenne a kerítésen átjutás. Dolgoznia kell a csempésznek, át kell vágnia a dróthálót, fel kell hajtogatnia, aztán vissza kell csinálnia, s mindig máshol kell próbálkoznia – csak-csak kevesebb illegális vándor érkezik majd Görögbe.

A bolgárok pedig – nos, ez még bonyolultabb. Mert ha a határőr a görögre fogja a fegyvert és rákiált, az a legtöbb esetben felemeli a karjait és betojik. De egy vadkannal hiába kezd az ember üvöltözni, az nem tesz le a tiltott határátlépés megkísérléséről, sőt megtörténhet, hogy nemcsak a határon, hanem a határőrön is keresztülgázol. S közben ezrével viszi magával a száj- és körömfájás kórokozóit, be a bolgár háziállatok közé. Valóban a kerítés lehet az egyetlen védekezés a fertőző jószágok ellen. Habár a madárinfluenzával szemben nem túl hatékony, s ha létezik a világon valamely Európa felé tartó fertelmes vakondbetegség, hát az ellen sem ad tuti védelmet...

Nem kicsi tehát e dilemma. Zseniális megoldási javaslatokat a szerkesztőségbe várunk.