Mismásolás, titkolózás, elkenés

A holland Maarten Engwirda 15 éven át volt az EU Könyvvizsgáló Bíróságának (Court of Auditors) tagja, s nemrég vált meg hivatalától. Munkája során azt tapasztalta, hogy a testület jelentéseit bizonyos esetekben „szabotálták”. Ezzel torkig lett, ezért elhatározta: könyvet ír a felvizezett jelentésekről és azokról a jelenségekről is, amikor a könyvvizsgáló bíróság bizonyos tagjai a saját nemzetükre nézve elmarasztaló megállapításokat egyszerűen „jól becsomagolták”.

Engwirda elmondta a BBC-nek: a testület mismásolási kultúrája leginkább a 2004 előtti időszakra volt jellemző, de szavaiból az is kiderült, hogy talán ma is tovább él. A BBC megjegyezte: a Könyvvizsgálók Bírósága elmúlt 16 évben még soha nem adott ki jóváhagyó jelentést az EU pénzügyeiről.

A Könyvvizsgálók Bírósága 1975-ben alakult és 1977-ben kezdte meg tényleges működését. Feladata, hogy akár tételesen is ellenőrizze az unió bevételeit és kiadásait. Neve ellenére jogi szerepe valójában nincs – de jelentése alapján az Európai Bizottság megvonhatja az egyes országoknak adott támogatásokat. Mivel a Bíróság az Európai Parlamentnek is jelentést tesz, az is előfordult, hogy véleménye alapján a Parlament megbuktatta a teljes Bizottságot. (Ez történt 1999-ben a Jacques Santer vezette Európai Bizottsággal.) Ezen felül a Könyvvizsgálók Bírósága kirívó esetekben az Európai Bírósághoz (ECJ) fordulhat, melynek akár büntetőügy és ítélet lehet a vége.

A Könyvvizsgálók Bíróságába minden tagállam (jelenleg 27) egy-egy képviselőt delegál. Ahogy növekedett a testület létszáma, úgy lett egyre nehezebb az úgynevezett különleges jelentések elfogadása. Maarten Engwirda lényegében azt állítja, hogy ezt a nemzeti érdekek akadályozzák_ – Kollégáim talán egyharmadának különleges érdeke fűződött ahhoz, hogy országát ne érje kritika, ezért megpróbálták felvizezni a bírálatokat – mondta.

A Könyvvizsgálók Bíróságának feladata, hogy az EU 126,5 milliárd eurós költségvetésének minden eurócentjéről megállapítsa: a bevételek és a kiadások egyaránt jogszerűek. Az elmúlt években rohamosan növekedett az átláthatóság, s nagyon kockázatos lehet, ha a testület egynémely tagja „nemzeti érdekből” tovább műveli „a mismásolás és felvizezés kultúráját”.

Maarten Engwirda korrekt ember: csak a Könyvvizsgálók Bíróságáról mondott bíráló szavakat – arról nem, hogy maguk az EU-tagállamok azok, amelyek néha megpróbálják jogszerűtlenül felhasználni az EU-pénzeket. Ennek megállapítása meg már legyen Engwirda utódainak dolga.