Örökzöld rémület

Jean-Marie Le Pen a legsikeresebb francia ultranacionalista párt, a Nemzeti Front (FN) vezetője. Immár azonban 82 éves elmúlt, ezért gondoskodnia kell utódjáról is. Ő kész visszalépni – ha leánya, Marine lép a helyébe. Marine Le Pen alig lépett túl a negyvenen, 1968-ban született, és kezdetben nem akart politizálni.

– Nem ösztönösen léptem a politikába, de apám lányaként ez elkerülhetetlen lett: a politika lenyelt – ismerte el a BBC-nek adott interjúban Marine Le Pen. – Most pedig folytatni akarom apám politikáját, azt, amiben én is hiszek, amiben a franciák hisznek, és amit valóban akarnak. Rajtam kívül erre senki más nem képes – mondta Marine, aki nincs hiányában az önbizalomnak.

Marine le Pen aligha egy Jeanne d’Arc – Szent Johanna –, aki a Nemzeti Front és a francia szentség jelképe a pártja számára: a hölgy néha farmernadrágot visel, időnként magas sarkú cipőt vesz fel. Kétszer elvált, három gyermek anyja, és támogatja az abortuszt; mondhatni nem az az ideális nő, akit pártjának keményvonalas katolikusai megálmodtak.

Mégis, szeretetre méltó személyiség, akivel mindenki kijön, és akit nem lehet nem kedvelni: egyszóval igazi politikus alkat. „Része a saját nemzedékének” – mondta róla Nonna Mayer, a szélsőjobb egyik szakértője. Aki nem foglalkozik a második világháborúval (mint az apja), aki csak előre tekint. Ugyan neki is ugyanaz a véleménye a bevándorlókról, mint az apjának – kétféle francia van: az igazi és a többiek –, de ő ezt az üzenetet puha anyagba csomagolja, és ezért nagyon népszerű a médiában is.

Marine Le Pen sorsa január 16-án dől el, amikor a párt mintegy 75 ezer tagja szavaz a pártelnökről. Egyetlen igazi ellenfele van: Bruno Gollnisch, aki éveken át apjának legközelebbi munkatársa volt. Gollnisch ugyan úszóbajnok, de róla azt mondja Jean-Marie Le Pen, hogy nem egy úszóra, hanem egy Formula–1-es sofőrre van itt szükség. Gollnisch nem egy jó sofőr, Marine viszont jól vezet.

Marine Le Pen bizakodó. Azt mondja, nemhogy a pártelnöki, hanem akár a 2012-es elnökválasztást is megnyerheti. Szerinte követheti apja példáját, aki – a franciák rémületére – 2002-ben másodikként futott be az elnökjelöltek között, kiütve a szocialista ellenlábast.

Nicolas Sarkozy, a jelenlegi francia elnök népszerűsége rohamosan csökken, a szocialista párt lényegében sehol sem szerepel a választói preferenciák között. Marine Le Pen akár bizakodhat is abban, hogy a Francia Köztársaság elnöke lehet: a franciák és „a többiek” elnökeként. A bevándorlók pedig szorítsanak.