Kossuth-emlékek Amerikában

Kossuth az egyetlen külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban, az amerikai törvényhozás épületében. De van szobra New Yorkban, Los Angelesben, Clevelandban, St. Louisban, ezen kívül számos városban helyeztek el róla domborműveket, emléktáblákat. Iowa államban egy egész megyét; Indiana, Mississippi, New York, Ohio, Pennsylvania államban pedig egy-egy községet, kisvárost neveztek el róla.

Kossuthot az amerikai kongresszus kezdeményezésére az akkori elnök, Millard Fillmore hívta meg, miután kieszközölték török száműzetésből való kiszabadítását. Washingtonban a Fehér Házban fogadták, ezután hét és fél hónapig tartó országos körutat tett. Csaknem 70 városban több mint 500 beszédet mondott. Angolul még akkor tanult meg, amikor itthon bezárásra ítélték. A budai várbörtönben Shakespeare műveinek segítségével sajátította el a nyelvet.

Azért ment Amerikába, mert hitt abban, hogy a magyar szabadságharcnak nincsen még vége, s pénzzel, illetve a szabadságszerető népek támogatásával újraindíthatnánk a harcot. Híveket akart szerezni a magyar ügynek, és ez – főként az északi államokban – kezdetben sikerült is. Délen már kisebb lelkesedéssel fogadták, s mivel rendre kerülte az állásfoglalást a rabszolgaság kérdésében, végül mindkét országrészben megcsappant támogatóinak száma.

1852. július 14-én hagyta el az országot: ekkorra derült ki végérvényesen, hogy nem éri el célját – a szabadságharc amerikai fegyveres támogatással újrakezdése nem sikerülhet. A kudarchoz nagyban hozzájárul, hogy Amerika ez idő tájt egyre inkább Észak és Dél szembenállásával volt elfoglalva.

Bár Kossuth támogatottsága végül is nem bizonyult elegendőnek, népszerűsége jelentős volt – egyesek a gyermeküket róla nevezték el. Például Melville Louis Kossuth Dewey, az amerikai könyvtárosság úttörője, a könyvtári decimális rendszer megalkotója – ízig-vérig amerikai család sarja – is részben róla kapta nevét.