Megélhetési bankrablás

Politikai folklórkutatók egy volt belügyminiszter nyelvújító leleményéhez kötik a „megélhetési bűnözés” szófordulatot. A „minden rendőrök hadura” nyilván, az égető szükségből elkövetett, kisebb súlyú bűncselekmények megítélését kívánta ezzel a definícióval elfogadhatóbbá enyhíteni. Arra azonban ő sem gondolt, hogy valaha is a „megélhetési bankrablás” meghatározással is bővíteni kell majd a kriminalisztikai szótárt. Márpedig mára idejutottunk.

Ország-világPalágyi Béla2011. 03. 18. péntek2011. 03. 18.
Megélhetési bankrablás

O. Csaba nemrég besétált a rendőrségre, és e meglepő kijelentéssel lépett az ügyeletes pultjához: „Uraim, sorry, azt hiszem, engem keresnek!” Aztán elmondta jövetele célját, és mikor kiderült, nem valami utófarsangi jelenetet készül előadni, hanem egészen pontosan kilenc bankrablásról kíván beszámolni, rögtön komolyabbra fordult a dolog. A főváros XI. kerületében lakó családfő sokáig havi fizetéséből tartotta el három és fél éves kislányát, másfél éves kisfiát és gyesen lévő feleségét. Egyszer aztán közölték vele a munkahelyén, egy gumiszervizben, hogy sajnos, holnaptól nem kell jönni… A munkanélküli férfi kisebb vállalkozásokba kezdett, sikertelenül. A családi költségvetés viszont ketyegett, a gyerekek reggelijét, az óvodai befizetést, a feleségnek a konyhapénzt nem lehetett elbeszélni. Emberünk ahelyett, hogy nejének bevallotta volna nyomorúságos helyzetüket, veszélyes játszmába kezdett. Bankrablásra adta a fejét… Miközben a házban, ahol laktak, mintaházaspárként ismerték őket, a családszeretetükről csak könnyezve meséltek a szomszédok, senki nem sejtette, hogy a létfenntartáshoz szükséges pénz nem abból a munkából származik, ahová a férfi reggelente elindult. A lakógyűlések rendszeres résztvevője, az óvónénik kedvenc apukája bankokat fosztogatott egészen addig, míg nem egyszer szembenézett egy biztonsági kamerával. Hát az eszköz nem egy fényképautomata volt, ugyanis a felvételt megtartotta magának.

Aztán másnap tele voltak vele a lapok, végül O. Csabát a testvére kérte, hogy adja fel magát, hiszen ahogy ő felismerte a fotó alapján, ugyanúgy a rendőrség is hamarosan a nyomában lesz. Az anyagi szűkösséget aligha kell ragozni, ezt szinte valamennyien ismerjük. De miért a bankrablás? Hát, persze, hogy azért, mert ott van a pénz. Aztán jobb korszakunkból, ismerjük a járást is: itt pecsételnek, amott kitöltenek, de abban a páncélban a pénz van! Aztán a pénzintézet kissé személytelen: bocsánatosabb onnan pénzt rabolni, mint befőttet lopni a szomszéd idős hölgy spájzából. A bankrablásnak a „Viszkis” óta van romantikája, más kérdés, hogy immár tíz éve ül miatta a történet hőse…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek