Megszorító szerkezetváltás: 2350 milliárd forint spórolás

A kormány új programja, a Széll Kálmán Terv fő célja az államadósság csökkentése lesz, ami az elképzelések szerint 2014 végére 65-70 százalékára csökkenhet – számolt be az MTI. Ennek érdekében hét fő területet alakítanak át. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Terv bemutatásán azt mondta, hogy minden olyan intézkedést meghoznak, ami az államadósság csökkenését segíti elérni. Hogy ez megvalósulhasson hét területen szerkezeti átalakításokkal, strukturális reformokkal érik el, hogy megszűnjön a pazarlás, és az adósság ne halmozódjon tovább.

Matolcsy György szavai szerint a kormány a lehetséges forgatókönyvek közül azt választotta, amely a bajok gyökerét megtalálva közép- és hosszú távon egy fenntartható növekedési útra tereli Magyarországot. Szerinte az adósságot, az eladósodást, az államadósságot kell „megtámadni”. 

A kormány tervei szerint az államadósság csökkentése együtt jár majd a költségvetési hiány csökkentésével: idén 2,9, 2012-ben 2,5, 2013-ban 2,2, 2014-ben pedig 1,9 százalék lehet a GDP arányos költségvetési hiány. A kabinet rögzíti azt is, hogy az új alkotmány olyan passzusokat is tartalmaz majd, amelyek megakadályozzák az ország újabb eladósodását.

Mindezt Orbán Viktor kormányfő a hallgatósák soraiban ülve hallgatta végig. Magyarország pazarló módon, elviselhetetlenül sokat költ - mondta Matolcsy György, aki a tervezett intézkedések között említette, hogy a foglalkoztatás terén segély helyett munkát szeretnének kínálni, továbbá csökkentenék a rokkantnyugdíjasok arányát, és közmunkát ajánlanának nekik. Emellett fordulatot sürgetett az oktatás területén is, Magyarország ugyanis nagyon lemaradt a természettudományi és a mérnökképzésben. (folytatás!)

A konkrét intézkedések
A Széll Kálmán Terv szerint a 2013-2014-es időszakra már fenntartható költségvetés döntő mértékben az állami kiadások pazarló jellegének visszaszorításából ered, egy része azonban olyan döntések révén teszi lehetővé az államadósság csökkentését, amelyek új bevételt hoznak, illetve az eddig számított költségvetési bevételekhez képest jelentenek többletbevételt - közölte Matolcsy György. Az ország újjászervezése magasabb gazdasági növekedésben, bővülő foglalkoztatásban, javuló versenyképességben és középtávon fenntartható pénzügyi egyensúlyban jelenik meg.

A terv szerint jövőre még a 2010-2011-es bankadót szedik be, ez 90 milliárd forinttal segíti az államadósság csökkentést. A költségvetés „egyszeri, különleges” bevételeit - így a bankadót is - az államadósság csökkentésére fordítja az ország - mondta Matolcsy György, majd hozzátette: az elektronikus úthasználati díjból befolyó bevételeket is egy államadósság-csökkentő alapba helyezik.

A miniszter jelezte azt is, hogy 2013-2014-ben még nem csökkentik 19-ről 10 százalékra a társasági adó általános szintjét, miközben 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adókulcs. Ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját. (folytatás!)

Az államháztartás bevételét növelő három tételt egy 2012. január elsejétől létrehozott Államadósság-csökkentő Alapba helyezik, amely így 2012-ben 90 milliárd forint, 2013-2014-ben 220-220 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat és mindkét évben a befolyt összegekkel csökkenti Magyarország államadósságát.

Mindezek együttes hatása 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben 900-900 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét - jelentette ki Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter „nagyon komoly2 strukturális reformprogramnak nevezte a már idén elinduló átalakításokat, amelyek lehetővé teszik az államadósság csökkentését.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi Tervvel megalapozható egy 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés. Matolcsy György állítja, hogy az intézkedések az államadósság-csökkentés révén beállítják az ország potenciális növekedési ütemét.
2Ne gondoljuk, hogy egy százalék körüli a növekedési képességünk” - hangsúlyozta, kiemelve: Magyarország a két említett tervvel és egyéb lépésekkel képes legalább négy és hat százalék közötti gazdasági növekedést felmutatni, és ez alapoz meg egy 300 ezerrel magasabb foglalkoztatási szintet. „Sereghajtóból éllovasok szeretnénk lenni” - zárta szavait a tárcavezető.

Ha mindent - a már tavaly meghozott megszorításokat is ideszámítjuk - akkor egy Orbán-csomag felér négy Gyurcsány-csomaggal. A mostani értéke eléri a 2700-2800 milliárdot, míg a 2007-2009. évi 600-700 milliárdot tett ki. A mostani intézkedésnek remélhetőleg kedvezőbb lesz a hatása. Ha fájni legalább annyira fog, mint elődje.