Forrponton a hideg angol vér

Uraim, nem akarnak egy kicsivel nagyobb hatáskört? – kérdezte meg a rendőröket kedvesen Theresa May brit belügyminiszter az alsóházban. Londonban ugyanis negyedmilliónyian tüntettek.

Ország-világA. Fodor György2011. 04. 01. péntek2011. 04. 01.

Kép: Police clash with protesters outside the Topshop store in central London, during a mass demonstration against government financial cuts, on March 26, 2011. Tens of thousands marched through London today in a demonstration against the government's austerity measures, amid a heavy police presence that failed to stop outbreaks of violence.AFP PHOTO / CARL COURT, Fotó: Carl Court

Forrponton a hideg angol vér
Police clash with protesters outside the Topshop store in central London, during a mass demonstration against government financial cuts, on March 26, 2011. Tens of thousands marched through London today in a demonstration against the government's austerity measures, amid a heavy police presence that failed to stop outbreaks of violence.AFP PHOTO / CARL COURT
Fotó: Carl Court

Ekkora tüntetésre talán nem volt példa azóta, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök – a Vaslady – jó harminc évvel ezelőtt nekilátott a túlságosan bőkezű költségvetés megkurtításának és a veszteséges iparágak felszámolásának. Akkor valóságos rendszerváltás zajlott le Nagy-Britanniában.

A múlt hét végén legalább kétszázötvenezer ember özönlötte el London belvárosát, a Picadillyt és a Trafalgar teret, hogy egy eredendően családi pikniknek induló zajos és vidám felvonulás keretében felszólítsák a tavaly hivatalba lépett konzervatív–liberális kormányt: legyen elég a közkiadások, a juttatások és az egyéb szolgáltatások csökkentéséből.

A nagy hagyományokkal rendelkező, de tekintélyében alaposan megkopott brit szakszervezeti szövetség (TUC) megpróbált a megmozdulás élére állni, például azzal, hogy deklarálta: nem is negyed-, hanem félmillióan vonultak az utcákra, ami óriási siker, s Ed Miliband, az ellenzékbe szorult Munkáspárt (Labour) vezére is nagy beszédben ostorozta David Cameron konzervatív miniszterelnök népet megsarcoló kormányát. Egyet azonban sem a szakszervezet, sem pedig Miliband nem tudott: valamilyen választási lehetőséget felmutatni a kényszerű megszorítások helyett.

Szakértők és a brit kormány bevallása szerint Nagy-Britannia már nem olyan gazdag, mint volt vagy mint amilyennek eddig látszott. A három éve kirobbant pénzügyi és gazdasági válság elvitte a bruttó hazai termék, a GDP legalább 5 százalékát. Az államadósság nőtt, a költségvetési hiány okozta szakadék egyre csak szélesedett – valamit muszáj volt tenni a brit tekintély megóvása érdekében: a számlát fizetni kell.

David Cameron miniszterelnök és George Osborne pénzügyminiszter ezért kénytelen-kelletlen előállt a maga csomagjával. A megszorítások a brit társadalom és gazdaság minden rétegét érintik. Persze a szokásos trükközéssel: itt kicsit csökkentik az adókat, másutt viszont növelik. Innen elvesznek, mások viszont kapnak valamit. A lényeg az, hogy pár év alatt betömjék a költségvetési réseket és csökkentsék az államadósságot, amelynek törlesztése egyre nagyobb összegekbe kerül.

Az egyesülő Európában nem éppen ismeretlen jelenségről van szó: ezt a társasjátékot űzi az egész kontinens – több-kevesebb sikerrel. A válságnak tulajdonképpen lassan vége, de az utóhatások nem múlnak el sehol nyomtalanul. A hagyománytisztelő briteknek is bele kell nyugodniuk: immár semmi sem lesz úgy, ahogy régen volt. A kormánynak pedig fel kell készülnie arra, hogy ez a tüntetés talán csak a kezdet volt.

A brit megszorítások a társadalom minden rétegét érintik – a filmipartól kezdve az egyetemi tandíjakig, a szociális ellátástól a munkahelyek megszűnéséig. A költségvetési kiadások csökkentésénél jobb ötlet még senkinek nem jutott az eszébe. Ebből pedig az következik, hogy az állam helyett mindenkinek magának kell állnia a cechet.

A londoni tüntetés csak vidám előjátéka lehetett annak, hogy később még mi következhet – és nem csak Londonban. A jól induló összejövetelhez néhány száz bajkeverő, huligán is hozzácsapódott: éjszaka kirakatokat törtek be, festékkel mázolták tele a belvárost. A rendőrség több mint 200 embert letartóztatott, többségük ellen vádemelést is kezdeményezett.

Az erőszak nem ismeretlen Nagy-Britanniában sem, de ilyen mértékű összecsapásra az utóbbi pár évben nem volt példa. Ezért elmélkedett Theresa May belügyminiszter az alsóházban: hogyan kellene eltiltani az ismert huligánokat a tüntetésektől, és hogyan lehetne növelni a nagyra becsült rendőrök tekintélyét és hatáskörét. Merthogy ő és a kormány mindent megadna nekik, hogy megakadályozzák ezeknek az „agyatlan csibészeknek” a garázdálkodását. May belügyminiszter azt is javasolta, hogy a rendőrök letéphessék a tüntetők által viselt maszkokat és álarcokat, s valamiféle „beléptető rendszert” is ajánlott a tüntetésekre – amin még a dörzsölt focihuligánok is elámultak.

Másnap mindenki megdicsérte a londoni rendőröket, akik gyorsan, hatékonyan akadályozták meg bandák súlyosabb kártevéseit. De nagy a félelem és a csalódottság is: a kiadások csökkentését még csak ezután fogja megérezni a lakosság.

Pletyka. London egyik főrendőre elismerte: az interneten folyó „szóbeszéd” szerint az erőszakos bandák arra készülnek, hogy megzavarják Vilmos herceg és Kate Middleton április végére tervezett királyi esküvőjét. Ezt ugyan konkrét hírszerzési értesülések nem támasztják alá, de azért az információt nagyon komolyan veszik. Ezt bizonyítja, hogy nemcsak a belügyminiszter kínált fel sokféle engedményt a rendőrségnek, de fontolóra vették a 2000-ben megszületett terrorizmusellenes törvény alkalmazásának kiterjesztését – a tüntetésekre is. A rendőrök alapos gyanú nélkül is megállíthatnak és átkutathatnak bárkit az utcán.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!