Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Megvettek bennünket, eladtak minket az angolok aranyáért, micsoda rakás gazember él ebben a nemzetben! – fakadt ki egykoron Robert Burns, a dalnok, a skótok bárdja. És Skócia most talán megint független lehet.
Kép: Jacobite Highlander re-enactors sit in a bus stop as a woman cycles past in Prestonpans, East Lothian in Scotland September 21, 2010. The actors were in Prestonpans to publicise this weekend's re-enactment of the Battle of Prestonpans. The famous battle from 1745 saw Bonnie Prince Charlie and his army of Jacobite Highlanders defeat the British government troops lead by Sir John Cope. REUTERS/David Moir (BRITAIN - Tags: ENTERTAINMENT), Fotó: © David Moir / Reuters
Skóciában – a részben autonóm brit tartományban – parlamenti választásokat tartottak. Az nem igazán okozott nagy meglepetést, hogy Alex Salmond és az általa vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) megszerezte a szavazatok többségét, de az már igen, hogy egyedül is abszolút többséget kapott. Skóciában soha ilyen nagy nem volt még a választási részvétel, amely ezúttal meghaladta az 50 százalékot.
A választási győzelem, a parlamenti többség azt jelenti, hogy a 129 tagú skót parlament akár úgy is dönthet: népszavazást ír ki a függetlenségéről. Pontosabban: nem csak kiírhat, de Alex Salmond pártvezető szerint az öt évig tartó parlamenti mandátum alatt a skótok az urnáknál dönthetik el, hogy több mint 300 évvel az Angliával kötött unió után szeretnének-e újra független, szuverén nemzetállamban élni.
Skócia a brit szigetek északi harmada, területe alig 80 ezer négyzetkilométer, lakossága nem sokkal haladja meg az ötmilliót. Csak Angliával határos, amúgy minden oldalról a tengerekkel. Viharos történelme során afféle átjáróház volt – a rómaiak soha nem tudták megszállni –, s a korai középkorban kovácsolódott lakossága nemzetté. Királyai voltak és örökös harcban állt Angliával, bár az idők folyamán perszonáluniót alkottak: skótok is ültek az angol trónon. A történelem legendás figurája Stuart Mária, a skótok királynője, aki francia királyné is volt, amikor elűzték a skótok trónjáról, Angliában keresett menedéket – ahol viszont igényt tartott a brit trónra is. Amiért is I. Erzsébet angol királynő hosszú éveken át különféle börtönökbe záratta, majd – mivel személyében állandó fenyegetést látott, tegyük hozzá, nem is alaptalanul –, hosszú habozás után, 1567-ben kivégeztette.
Teltek az évek. Anglia mindent megtett, hogy rátegye a kezét Skóciára, míg végre 1707-ben létrejött az áhított egyezség a két államalakulat uniójával. Robert Burns, a skótok nemzeti költője évtizedekkel később fakadt ki az árulásról, amely idegen kézre juttatta Skóciát.
Most ez az egyezség válhat kérdésessé – bár Alex Salmond és a skótok nemzeti pártja igencsak óvatos. Egyáltalán nem mondta meg, hogy mikor akar népszavazást, csak arról beszélt, hogy a választási mandátum vége felé, azaz 2016 előtt sort kerít a referendumra.
Senki nem tudja biztosan, hogy maguk a skótok valóban akarják-e a függetlenséget. Az viszont biztos, hogy a múlt heti parlamenti szavazás a tiltakozásról szólt: a Skóciában eddig vezető szerepet betöltő Munkáspárt alapos vereséget szenvedett. Nagyon rosszul szerepeltek a konzervatívok is, koalíciós partnerük pedig, a liberális demokraták összeomlottak. Így jött létre a Nemzeti Párt abszolút többsége: a skótoknak elegük lett a hagyományos brit pártokból.
Alex Salmond függetlenségi tervei előtt azonban számos akadály tornyosul. Először is a skót parlamentnek törvényt kell alkotnia a népszavazásról. Magát a voksolást nyilván óriás „mellette és ellene”-kampány fogja megelőzni, és nincs garancia, hogy az igenek győznek.
Ráadásul a skótok nem írhatják egyszerűen a szavazócédulára, hogy „akarja-e Skócia függetlenségét”. Először arról kell döntenie, hogy Skócia tárgyaljon-e Angliával, illetve a brit kormánnyal egy olyan új megállapodás megkötéséről, amely elvezethet Skócia függetlenségéhez. És ekkor még csak a tárgyalásoknál tartunk, amelyeken számos további kérdésről is meg kell állapodni – miközben jelenleg is folynak a megbeszélések a brit parlamenttel a skót autonómia további szélesítéséről. Lehet, hogy a skótok többsége éppen ezt akarja, és nem vágyik a sok vesződséggel járó és elég bizonytalan kimenetelű függetlenségre: hosszú évszázadok alatt Nagy-Britannia összenőtt. Vonatkozik ez a pénzügyekre, a hagyományokra, a politikai kultúrára és minden egyébre – miközben a skótokat senki sem bántja, ha igazi skótok akarnak lenni.
Az biztos, hogy a brit kormány – ezt már hivatalosan is közölte – egy lépést sem fog tenni a skót népszavazás ellen: mindenki népszavazhat, ennek akadályozását a politikai kultúra nem engedi. A Skót Nemzeti Párt pedig, akár akarja, akár nem, hatalmas nemzeti vitával számolhat. Az idő nem a Nemzeti Pártnak dolgozik. A „függetlenség” szót tartalommal is meg kell tölteni.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu